Általános kémia

Az elmélettel kapcsolatos kérdéseket itt lehet megbeszélni. Hogy mi az elmélet? Minden, ami nem számítás, és nem kell hozzá labor! 8-)
Válasz küldése
Jens
Hozzászólások: 44
Csatlakozott: 2012.11.19. 22:08

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Jens » 2020.04.27. 11:10

egyenlettel reakciókat,
vegyjellel kémiai elemeket, atomokat,
képlettel molekulákat és más kémiai részecskéket jelölünk
Viki Bojcsev írta:
2020.04.23. 02:30
Üdv
Segitene?

Mit mivel jelölünk?

Molekulákat? Egyenlettel
Kémiai részecskéket?
Anyagi részecskéket?
Kémiai reakciókat? Vegyjellel

Képlettel

Viki Bojcsev

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Viki Bojcsev » 2020.04.23. 02:30

Üdv
Segitene?

Mit mivel jelölünk?

Molekulákat? Egyenlettel
Kémiai részecskéket?
Anyagi részecskéket?
Kémiai reakciókat? Vegyjellel

Képlettel

Jens
Hozzászólások: 44
Csatlakozott: 2012.11.19. 22:08

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Jens » 2017.05.18. 13:07

Vendég írta:Köszi a választ, a kérdést így értettem:
feltételezem hogy a bomlási reakcio megy végbe, ekkor K=[H2][I2]/[HI]2=1/56,25 < K = 200

tehát ahhoz hogy elérje a 200-at miért nem ez irányba megy végbe :?:
Ja, így már világos :)
Trükkös kérdés amúgy! De ha fordítva írod fel, tehát így:
2 HI = H2 + I2
akkor a K nem 200 lesz, hanem 1/200 = 0,005
Ekkor a koncentrációkból számított hányados 1/56,25 = 0,0178 > 0,005
A reakció pedig valóban visszafelé fog menni, de ez jelen esetben is a HI keletkezésének az iránya. Tehát ugyanaz az eredmény ekkor is :)

Vendég

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Vendég » 2017.05.17. 19:51

Köszi a választ, a kérdést így értettem:
feltételezem hogy a bomlási reakcio megy végbe, ekkor K=[H2][I2]/[HI]2=1/56,25 < K = 200

tehát ahhoz hogy elérje a 200-at miért nem ez irányba megy végbe :?:

Jens
Hozzászólások: 44
Csatlakozott: 2012.11.19. 22:08

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Jens » 2017.05.16. 16:47

Vendég írta:sziasztok!

1kis segítséget szeretnék kérni a következő leíráshoz: https://kemiaerettsegi.hu/kemiai_egyens ... mitas.html
A reakció irányának megállapításánál az van írva c(HI)2 / c(H2)c(I2) = 0,302 / (0,04 × 0,04) = 56,25 < K = 200
de ha fordítva veszem akkor azt kapom (1/56,25) < K = 200
így mindkét esetben az egyensulyi állandó kisebb mint 200, tehát hogy döntöm el a reakcio irányát :?:

előre is köszi :D
Szia! Hogy érted azt, hogy ha fordítva veszed? Ha a c(HI) = 0,04 és a c(H2) = c(I2) = 0,3?
A reakció ebben az esetben is a HI képződésének irányába indul meg.
Ha olyan esetet szeretnél, hogy visszafelé menjen a reakció, akkor úgy kell választani kiindulási koncentrációkat, hogy a c(HI)2 / c(H2)c(I2) nagyobb legyen 200-nál.
Mindig arra fog megindulni, hogy a c(HI)2 / c(H2)c(I2) elérje a 200-at.

Vendég

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Vendég » 2017.05.15. 15:43

sziasztok!

1kis segítséget szeretnék kérni a következő leíráshoz: https://kemiaerettsegi.hu/kemiai_egyens ... mitas.html
A reakció irányának megállapításánál az van írva c(HI)2 / c(H2)c(I2) = 0,302 / (0,04 × 0,04) = 56,25 < K = 200
de ha fordítva veszem akkor azt kapom (1/56,25) < K = 200
így mindkét esetben az egyensulyi állandó kisebb mint 200, tehát hogy döntöm el a reakcio irányát :?:

előre is köszi :D

gbr
moderátor
Hozzászólások: 215
Csatlakozott: 2008.03.31. 15:41

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: gbr » 2016.09.19. 15:50

Kata98 írta:Sziasztok! :D

Hogyan értelmezzük a molaritás fogalmát?
molaritás = anyagmennyiség-koncentráció (azaz hogy hány mól oldott anyag van az oldat 1 dm3-ében)

Kata98
Hozzászólások: 4
Csatlakozott: 2016.08.26. 17:36

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Kata98 » 2016.08.27. 11:37

Sziasztok! :D

Hogyan értelmezzük a molaritás fogalmát?

Vendég

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: Vendég » 2014.10.27. 12:23

Az eredeti kérdésre rövid válasz: K nem mindig adható meg a sebességi egyenletekben szereplő k segítségével, de ettől függetlenül igaz, hogy egyensúlyban a K számítható a középiskolai tankönyvekből ismert módon. Ez kémiatörténet is igazolható: előbb volt tömeghatás törvénye, mint reakciósebességi állandó. Tehát a középiskolában tanultak csak annyi kiegészítéssel javíthatók (amit már más is megírt), hogy csak elemi reakciók sebességi egyenletei egyszerűek és kísérleti adatok segítségével határozható meg a reakciórend, K egyes esetekben számítható a sebességi állandókból, más esetben nem.

gbr
moderátor
Hozzászólások: 215
Csatlakozott: 2008.03.31. 15:41

Re: Általános kémia

Hozzászólás Szerző: gbr » 2014.09.25. 09:24

Az elemi reakció sebességi egyenlete esetében a sztöchiometriai együtthatók a hatványkitevők.
Ha el akarsz mélyedni a fizikai-kémiai fogalmakban, akkor Atkins: Fizikai kémia c. könyvét, vagy (ha tudsz angolul) az IUPAC Gold Book-ot tudom ajánlani. Pl. a reakciórend definícióját itt találod (a végén van szó az elemi reakció sebességi egyenletéről)
http://goldbook.iupac.org/O04322.html
Reeves írta:Először is Köszönöm! Igen tudom, hogy nem középiskolás anyag, de mivel nem csak középiskolai szinten foglalkoztat a kérdés és a kémiakönyvek erre még csak figyelemfelhívásként sem térnek ki, gondoltam másnak is hasznos lehet, ha itt megkérdezem.
Nagyon köszönöm! Az, hogy a reakciósebességi egyenlet csak egy adott elemi reakcióra vonatkozik az elkerülte a figyelmem.
Még egy dolog: tehát, ha van egy elemi reakció, melyre nem igaz, hogy a sztöchiometriai együtthatók a megfelelő hatványkitevők (mert ugyan' miért ne lehetne ilyen), akkor arra nem igaz, hogy a reakciósebességi tényezők megfelelő hányadosa a K-t adja, igaz?? Még egyszer, tehát egy egylépéses, elemi reakció esetén.
gbr írta:Ugy lehet feloldani, hogy az egyszeru hatvany-szorzat formaju osszefugges az elemi reakciokra igaz, tehat azokra, amik csak egy lepesbol allnak. A tobb egymast koveto lepesbol allo, vagy parhuzamosan lejatszodo reakciok tapasztalati sebessegi egyenlete elterhet ettol. Ezert tobb lepeses folyamat eseten nem egyertelmu, hogy az egyensulyi allando a tomeghatas torvenye szerint felirhato a brutto egyenlet alapjan, a kozepiskolaban tanult modon. De ez hangsulyozottan nem kozepiskolai anyag.
Reeves írta:Hogy is van az összefüggés a kémiai reakciók sebességi együtthatója és az egyensúlyi állandó között?

1. A reakciósebességi egyenletben az anyagok koncentrációjának hatványkitevőjét (részrend) kísérleti úton kell meghatározni. Semmiféle olyan törvényszerűség nincs, ami alapján "kitalálható" lenne.

2. Van olyan eset, amikor a részrend éppen az adott anyag sztöchiometriai együtthatója. De ez inkább érdekesség mint törvényszerűség, hiszen azt is kísérleti adatok alapján tudjuk, hogy éppen annyi (pl. ammóniaszintézis, HI szintézis.)

3. A K egyensúlyi állandó termodinamikai levezetéséből gyönyörűen kijön a tömeghatás törvénye.

4. Egyensúlyra igaz az oda-és visszaalakulás reakciósebességének egyenlősége.

A középiskolai kémiakönyvek, és a neten található számos jegyzet is különösebb magyarázat nélkül levezeti a K egyensúlyi állandót a reakciósebességi egyenletek egyenlővé tételéből, az adott reakciósebességi tényezők hányadosával definiálva. Ilyen módon a K egyenlő lesz a reakciósebességi egyenletekben lévő anyagok koncentrációinak, a reakciósebességi egyenletben szereplő hatványának szorzatával/hányadosával.

Így szokták (a kémiakönyvek) definiálni a K-t vagyis kimondani a tömeghatás törvényét.

De ez a fentiek alapján nem lehet pontos. Vagyis mi a helyzet azokkal a (többség) reakciókkal, melyeknél nem igaz, hogy a reakciósebességük az adott anyag koncentrációjától az egyenletben szereplő hatványon függ???
Hiszen ilyen esetekben a reakciósebességi egyenletek átrendezéséből K-ra nem a tömeghatás törvénye által (vagyis termodinamikailag) definiált értéket kapnánk, ami nyilván valóan nem lehetséges.

Igaz tehát, hogy a reakciósebességi tényezők hányadosa MINDEN ESETBEN a K-t adja?
Ha igen, akkor hogyan oldható fel a fenti ellentmondás?


Köszönöm a válaszokat! :)

Válasz küldése

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég