Oldódás

Mindenféle kémiai kísérlet, ami akár az érettségin, akár az iskolában, akár máshol 8-) előfordul
Fórum szabályok
Ez a fórum jelenleg zárva van, a korábbi hozzászólásokat olvashatod, de nem lehet új posztot beküldeni
Lezárt
Jens
Hozzászólások: 44
Csatlakozott: 2012.11.19. 22:08

Re: Oldódás

Hozzászólás Szerző: Jens » 2014.01.27. 10:33

1. Az EN különbség nem meghatározó az oldhatóság szempontjából, hiszen mind az ionvegyületek, mind a kovalens vegyületek között vannak vízben jól és rosszul oldódó anyagok is. Egyébként sincsen éles átmenet a kovalens és az ionkötés között. Az EN különbség alapján lehet a kötés százalékos ionos jellegéről beszélni, eszerint az elmélet szerint 1,7-nél a kötés 51%-ban ionos (a régebbi függvénytáblázat periódusos rendszerén van egy ilyen táblázat).

2. A jól oldódó ionvegyületek esetén is van oldhatósági szorzat és oldódási egyensúly, hiszen ezek sem oldhatók fel korlátlan mennyiségben. A ("g /100 g víz" egységben, vagy a telített oldat koncentrációjával megadott) oldhatóság az oldhatósági szorzat értékéből levezethető.

3. Bár van néhány általános tendencia arra, hogy mely ionvegyületek oldódnak vízben és melyek nem (lásd kationosztályok), középiskolás szinten inkább csak megtanulni lehet azt a néhány vegyületet, ami rosszul oldódik vízben, és ezért "oldhatatlan csapadéknak" tekintjük.

4. A savi disszociációs állandókból egyértelműen el lehet dönteni a saverősség sorrendjét. Az erős savaknak is van savállandója, bár középiskolában gyakran azzal közelítik, hogy az "végtelen", mert ezek a savak teljes mértékben disszociálnak. A savállandó lehet 1-nél nagyobb is (mint ahogy a pH is lehet negatív). A savállandó alapján pl. a kénsav jóval erősebb sav, mint a HCl (ezért lehet HCl gázt előállítani NaCl és cc. kénsav reakciójával), a sósav pedig erősebb a salétromsavnál.
csalaneedit írta:Az egyensúlyi állandók fogalmával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: az oldhatósági szorzattal és a savi disszociációs állandókkal van egy kis gondom:
1. Hogyan döntöm el egy vegyületről, hogy oldódik e vízben?
Egyszerű ionokból felépülő vegyület esetén, ha az EN különbsége kisebb, mint 2, akkor a kötés már nem ionos, hanem poláris kovalens kötés. De! Az EN-i értékekből csak a szélsőértékekhez közeli elemek, vegyületek kötéstípusa állapítható meg egyértelműen! Tehát az EN különbségéből nem lehet egyértelműen megmondani az oldhatóságot:
Attól, hogy ∆EN<2, még lehet hogy ionvegyületként viselkedik. Ezért van szükségünk az oldhatósági szorzatra.

Összetett iont tartalmazó ionvegyületek esetében nem tudunk EN különbséget számolni, így itt a vegyület oldhatóságára csak az oldhatóság és az oldhatósági szorzat alapján tudunk következtetni. Mivel az oldhatósági szorzat egy egyensúlyi állandó típusú adat, ezért a jól oldódó ionvegyületeknek jellemzésére nem használható, mert ott nincs szó egyensúlyról: a vegyület feloldódik.
Helyes e így a megállapítás: jól oldódó vegyületeknél oldhatósági szorzat nem adhatómeg.

2. El tudom e dönteni a savi disszociációs állandó értékéből a saverrősség sorrendjét? Az előző gondolatmenetet követve azt mondanám, hogy nem, hiszen a nevezőbe nem tudok értéket adni a disszociálatlan sav koncentrációjához, hanem tudom azt, hogy a sósav, kénsav és salétromsav vízben teljesen disszociál, ezért ezek egyformán erős savak, és ezeknél savi disszociációs állandót nem definiálunk. Középerős és gyenge savak esetén pedig a disszociációs állandó értéke alapján megállapítható a saverősség.

Valahol hibás a gondolatmenetem, mert erős savakra Ks>1-nél.

Hol tévedek?

csalaneedit
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2013.04.11. 00:16

Oldódás

Hozzászólás Szerző: csalaneedit » 2014.01.25. 14:59

Az egyensúlyi állandók fogalmával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: az oldhatósági szorzattal és a savi disszociációs állandókkal van egy kis gondom:
1. Hogyan döntöm el egy vegyületről, hogy oldódik e vízben?
Egyszerű ionokból felépülő vegyület esetén, ha az EN különbsége kisebb, mint 2, akkor a kötés már nem ionos, hanem poláris kovalens kötés. De! Az EN-i értékekből csak a szélsőértékekhez közeli elemek, vegyületek kötéstípusa állapítható meg egyértelműen! Tehát az EN különbségéből nem lehet egyértelműen megmondani az oldhatóságot:
Attól, hogy ∆EN<2, még lehet hogy ionvegyületként viselkedik. Ezért van szükségünk az oldhatósági szorzatra.

Összetett iont tartalmazó ionvegyületek esetében nem tudunk EN különbséget számolni, így itt a vegyület oldhatóságára csak az oldhatóság és az oldhatósági szorzat alapján tudunk következtetni. Mivel az oldhatósági szorzat egy egyensúlyi állandó típusú adat, ezért a jól oldódó ionvegyületeknek jellemzésére nem használható, mert ott nincs szó egyensúlyról: a vegyület feloldódik.
Helyes e így a megállapítás: jól oldódó vegyületeknél oldhatósági szorzat nem adhatómeg.

2. El tudom e dönteni a savi disszociációs állandó értékéből a saverrősség sorrendjét? Az előző gondolatmenetet követve azt mondanám, hogy nem, hiszen a nevezőbe nem tudok értéket adni a disszociálatlan sav koncentrációjához, hanem tudom azt, hogy a sósav, kénsav és salétromsav vízben teljesen disszociál, ezért ezek egyformán erős savak, és ezeknél savi disszociációs állandót nem definiálunk. Középerős és gyenge savak esetén pedig a disszociációs állandó értéke alapján megállapítható a saverősség.

Valahol hibás a gondolatmenetem, mert erős savakra Ks>1-nél.

Hol tévedek?

Lezárt

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég