Felmérés – kinek hogy ment a kémia érettségi?

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2017. június 21.

A vizsgázók többségét érdekli, hogy a többieknek hogy sikerült a kémia érettségi – mindenki szeretné elhelyezni a pontszámát a rangsorban, az átlagos pontszám alapján pedig lehet (de nem biztos, hogy érdemes) spekulálni, hogy a felvételi ponthatár vajon milyen irányban változik majd. Június eleji egy hetes online felmérésünkben arra kérdeztünk rá, hogy kinek hogy ment a kémia írásbeli. A felmérés lezárult: itt vannak az adatok, amelyek mellé összehasonlításként a tavaly májusi hasonló felmérésünk eredményeit is odatettük.

A kérdőívet 139-en töltötték ki, ebből 133 fő emelt szinten, 6 fő középszinten vizsgázott. Az emelt szinten vizsgázók átlagos írásbeli pontszáma 61,6 pont volt, ami a tavalyi átlaghoz képest közel 5 ponttal kevesebb. Előrebocsátjuk, a felmérés csupán tájékoztató adatokkal szolgál, nem tekinthető reprezentatívnak, az összes érettségiző eredményének átlaga ennél akár 10-15 ponttal alacsonyabb is lehet. Ebben az elemzésben csak az emelt szintű vizsgára vonatkozó adatok szerepelnek.

Grafikon: dolgozatok pontszáma
“Hány pontos lett az írásbeli dolgozatod?” – online kérdőívünkre adott válaszok eloszlása

Grafikon: 2016 és 2017 májusi írásbeli pontszámok
A válaszadók írásbeli eredményei 2016 májusi és 2017 májusi felmérésünk szerint (emelt szintű vizsga). A 2016-os vizsga valamivel jobban ment.

A többség jobbra számított

A felmérésben részt vevők több, mint felének a vártnál rosszabbul sikerült a kémia érettségi (a grafikonon a kék szín különböző árnyalatai jelképezik azokat, akik több pontra számítottak). A „zöld” tartomány (akik kb. arra az eredményre számítottak, amit aztán kaptak is a dolgozatukra) a tavaly májusihoz képest csaknem megfeleződött. A válaszadók valamivel több, mint egynegyede viszont pozitívan csalódott, amikor megtudta a pontszámát, őket a piros szín árnyalataival jelöltük attól függően, hogy hány ponttal kaptak többet az előzetesen vártnál. A tavalyihoz képest ez a „piros” tartomány is zsugorodott.

Grafikon: várt és tényleges pontszám
“Mennyire tér el ez a pontszám attól, amire a vizsga előtt számítottál?” – a válaszok eloszlása, a 2016 és 2017 májusi felmérés adatai

Relatív nehézség

Az emelt szintű feladatsor a vizsgázók megítélése szerint jóval nehezebbnek bizonyult a vártnál: több, mint 50% véleménye szerint a feladatsor nehezebb, volt, mint amire számított, 36% várt közel ilyen nehézségű feladatsort. Azoknak az aránya, akik szerint a feladatok könnyűek voltak, nem érte el a 4%-ot sem. Ha ezt összevetjük a tavalyi hasonló felmérésünk eredményével, a különbség szembetűnő: az idei feladatsort sokkal több vizsgázó értékelte a vártnál nehezebbnek (a grafikonokon nagyobb bordó és kisebb zöld tartomány).

Grafikon: Mennyire volt nehéz az írásbeli
A 2017-es feladatsort a vizsgázók többsége a vártnál nehezebbnek érezte

Fontos kiemelni, hogy itt egy szubjektív skáláról van szó, nem a feladatsor „abszolút” nehézségéről. A 2016 májusi feladatsort azért is találhatták a vártnál könnyebbnek a vizsgázók, mivel az előző év feladatsora (2015 május) objektíven nézve is nehezebb feladatokat tartalmazott. A 2016-os és a 2017-es feladatsorok között nem volt ekkora különbség.

A legnehezebb és a legkönnyebb feladat

A feladatsor legnehezebb feladata a válaszadók 25%-a szerint a szerves vegyületek azonosítására rákérdező kísérletelemző (4.) feladat volt, amire az érettségi után a legtöbb panaszt is lehetett hallani, a feladat megfogalmazása valóban nem volt a legszerencsésebb. A második legnehezebbnek a kobalt-nitrátos kristályvizes számítás (8. feladat) bizonyult (17% jelölte meg ezt).

A legkönnyebb feladatnak a ciklohexán disszociációjával kapcsolatos egyensúlyi számítást hozták ki a válaszadók (28%), ami azért kissé meglepő, általában az elméleti feladatokat szokták jobban szeretni a vizsgázók. Közel 15-15% véleménye pedig megoszlott az érzéstelenítésről szóló esettanulmány (2. feladat) és a kénsavat a sósavval összehasonlító táblázatos kérdés (1. feladat) között.

Rendben volt a javítás

Rákérdeztünk arra is, hogy aki megnézte a dolgozatát, mennyire találta korrektnek a javítást, ezt egy ötfokozatú skálán lehetett értékelni. Itt 2016-hoz képest nem volt számottevő változás, a kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége szerint alapvetően korrekt módon javították ki a dolgozatát, bár tavaly valamivel több „5-ös osztályzatot” kaptak a javítók.

Grafikon: mennyire volt korrekt a javítás
Az egyetlen dolog, amiben az eredmény hasonló a 2016-oshoz: a vizsgázók 80%-a szerint alapvetően rendben volt a javítás.

Mennyire reális ez az eredmény?

A felmérés, ahogy az elején már említettük, nem reprezentatív az ország összes érettségizőjére nézve, mivel a résztvevők kiválasztása nem véletlenszerűen történt, hanem önkéntes alapon lehetett a kérdőívet kitölteni. Az összes vizsgázó számához (3456 fő) képest a minta nagysága (139 fő, a teljes sokaság 4%-a) megfelelő, azonban valószínűleg összefügg a vizsgán elért pontszámmal az, hogy valaki milyen szívesen tölt ki ilyen kérdőíveket. Úgy tűnik, a jobb eredményt elért vizsgázók körében nagyobb a válaszadási hajlandóság, ami az eredményeket felfelé torzítja. Legalábbis ez látszik a 2016-os felmérésünk eredményén: akkor 3700-an érettségiztek emelt szinten, a kérdőívet kitöltő 227 fő a vizsgázók 6,1%-át jelentette, az ő átlagos pontszámuk 65,3 volt. Az összes dolgozat átlagos pontszáma viszont – amit az Oktatási Hivatal hónapokkal később nyilvánosságra hozott adataiból lehetett kiszámolni – ennél 12 ponttal kevesebb: 53,2 pont lett, tehát a felmérésünket a tavalyi évben nagyobb arányban töltötték ki azok, akiknek az átlagnál jobban sikerült az érettségi. Ha feltételezzük, hogy az idei vizsgánál is hasonló mértékű ez a hatás, akkor 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi átlagos írásbeli pontszáma 50 pont körül alakulhat.