Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2017. június 21.
A vizsgázók többségét érdekli, hogy a többieknek hogy sikerült a kémia érettségi – mindenki szeretné elhelyezni a pontszámát a rangsorban, az átlagos pontszám alapján pedig lehet (de nem biztos, hogy érdemes) spekulálni, hogy a felvételi ponthatár vajon milyen irányban változik majd. Június eleji egy hetes online felmérésünkben arra kérdeztünk rá, hogy kinek hogy ment a kémia írásbeli. A felmérés lezárult: itt vannak az adatok, amelyek mellé összehasonlításként a tavaly májusi hasonló felmérésünk eredményeit is odatettük.
A kérdőívet 139-en töltötték ki, ebből 133 fő emelt szinten, 6 fő középszinten vizsgázott. Az emelt szinten vizsgázók átlagos írásbeli pontszáma 61,6 pont volt, ami a tavalyi átlaghoz képest közel 5 ponttal kevesebb. Előrebocsátjuk, a felmérés csupán tájékoztató adatokkal szolgál, nem tekinthető reprezentatívnak, az összes érettségiző eredményének átlaga ennél akár 10-15 ponttal alacsonyabb is lehet. Ebben az elemzésben csak az emelt szintű vizsgára vonatkozó adatok szerepelnek.
A többség jobbra számított
A felmérésben részt vevők több, mint felének a vártnál rosszabbul sikerült a kémia érettségi (a grafikonon a kék szín különböző árnyalatai jelképezik azokat, akik több pontra számítottak). A „zöld” tartomány (akik kb. arra az eredményre számítottak, amit aztán kaptak is a dolgozatukra) a tavaly májusihoz képest csaknem megfeleződött. A válaszadók valamivel több, mint egynegyede viszont pozitívan csalódott, amikor megtudta a pontszámát, őket a piros szín árnyalataival jelöltük attól függően, hogy hány ponttal kaptak többet az előzetesen vártnál. A tavalyihoz képest ez a „piros” tartomány is zsugorodott.
Relatív nehézség
Az emelt szintű feladatsor a vizsgázók megítélése szerint jóval nehezebbnek bizonyult a vártnál: több, mint 50% véleménye szerint a feladatsor nehezebb, volt, mint amire számított, 36% várt közel ilyen nehézségű feladatsort. Azoknak az aránya, akik szerint a feladatok könnyűek voltak, nem érte el a 4%-ot sem. Ha ezt összevetjük a tavalyi hasonló felmérésünk eredményével, a különbség szembetűnő: az idei feladatsort sokkal több vizsgázó értékelte a vártnál nehezebbnek (a grafikonokon nagyobb bordó és kisebb zöld tartomány).
Fontos kiemelni, hogy itt egy szubjektív skáláról van szó, nem a feladatsor „abszolút” nehézségéről. A 2016 májusi feladatsort azért is találhatták a vártnál könnyebbnek a vizsgázók, mivel az előző év feladatsora (2015 május) objektíven nézve is nehezebb feladatokat tartalmazott. A 2016-os és a 2017-es feladatsorok között nem volt ekkora különbség.
A legnehezebb és a legkönnyebb feladat
A feladatsor legnehezebb feladata a válaszadók 25%-a szerint a szerves vegyületek azonosítására rákérdező kísérletelemző (4.) feladat volt, amire az érettségi után a legtöbb panaszt is lehetett hallani, a feladat megfogalmazása valóban nem volt a legszerencsésebb. A második legnehezebbnek a kobalt-nitrátos kristályvizes számítás (8. feladat) bizonyult (17% jelölte meg ezt).
A legkönnyebb feladatnak a ciklohexán disszociációjával kapcsolatos egyensúlyi számítást hozták ki a válaszadók (28%), ami azért kissé meglepő, általában az elméleti feladatokat szokták jobban szeretni a vizsgázók. Közel 15-15% véleménye pedig megoszlott az érzéstelenítésről szóló esettanulmány (2. feladat) és a kénsavat a sósavval összehasonlító táblázatos kérdés (1. feladat) között.
Rendben volt a javítás
Rákérdeztünk arra is, hogy aki megnézte a dolgozatát, mennyire találta korrektnek a javítást, ezt egy ötfokozatú skálán lehetett értékelni. Itt 2016-hoz képest nem volt számottevő változás, a kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége szerint alapvetően korrekt módon javították ki a dolgozatát, bár tavaly valamivel több „5-ös osztályzatot” kaptak a javítók.
Mennyire reális ez az eredmény?
A felmérés, ahogy az elején már említettük, nem reprezentatív az ország összes érettségizőjére nézve, mivel a résztvevők kiválasztása nem véletlenszerűen történt, hanem önkéntes alapon lehetett a kérdőívet kitölteni. Az összes vizsgázó számához (3456 fő) képest a minta nagysága (139 fő, a teljes sokaság 4%-a) megfelelő, azonban valószínűleg összefügg a vizsgán elért pontszámmal az, hogy valaki milyen szívesen tölt ki ilyen kérdőíveket. Úgy tűnik, a jobb eredményt elért vizsgázók körében nagyobb a válaszadási hajlandóság, ami az eredményeket felfelé torzítja. Legalábbis ez látszik a 2016-os felmérésünk eredményén: akkor 3700-an érettségiztek emelt szinten, a kérdőívet kitöltő 227 fő a vizsgázók 6,1%-át jelentette, az ő átlagos pontszámuk 65,3 volt. Az összes dolgozat átlagos pontszáma viszont – amit az Oktatási Hivatal hónapokkal később nyilvánosságra hozott adataiból lehetett kiszámolni – ennél 7 ponttal kevesebb: 58,3 pont lett, tehát a felmérésünket a tavalyi évben nagyobb arányban töltötték ki azok, akiknek az átlagnál jobban sikerült az érettségi. Ha feltételezzük, hogy az idei vizsgánál is hasonló mértékű ez a hatás, akkor 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi átlagos írásbeli pontszáma 55 pont körül alakulhat.