Az elmúlt pár napban 110-en töltöttétek ki a Kémia emelt érettségi Facebook-csoportban közzétett rövid kérdőívünket az érettségi eredményeitekről. Ebben a posztban a válaszok összesítését olvashatjátok, az eredményeket összevetem a tavalyi hasonló felmérésünk adataival is.
“Így ment nektek a 2021. májusi emelt szintű kémiaérettségi” bővebbenKategória: Elemzés
Így ment nektek a 2020. májusi kémiaérettségi
Az emelt szinten kémiából vizsgázók közül 201-en töltöttétek ki a kérdőívet, amit a kémiaérettségi.hu Facebook-oldalán tettünk közzé, illetve sok kémiatanár is megosztotta a diákjaival. Az online kérdőíven az írásbeli pontszámra kérdeztünk rá, illetve arra, hogy a kapott pontszám mennyire egyezett az előzetes várakozásaitokkal, mennyire éreztétek nehéznek a feladatokat, és mennyire voltatok megelégedve a javítás minőségével. Az elemzésből megtudhatjátok, hogy a többieknek hogy ment az érettségi, és a végén kitérek arra is, hogy mennyire lehet reprezentatív egy ilyen felmérés eredménye.
Durkó Gábor | 2020. június 7.
Átlagpontszám és eloszlás
Az átlagos írásbeli eredmény emelt szinten 57,8 pont, de nagyok az egyéni különbségek: lett 14 pontos és 100 pontos eredmény is. A pontszámok eloszlása részletesebben a grafikonon látható.
A középszinten vizsgázók közül csak 5-en töltöttétek ki a felmérést, a pontszámok: 29, 72, 76, 84, 87; a kevés kitöltés miatt a középszintű eredményekről részletesebb elemzést nem készítettem.
Nehéznek éreztétek a feladatsort
Túlnyomó többségetek (ez most közel kétharmadot jelent) az elért pontszámánál jobb eredményre számított (az ábrán a kék szín különböző árnyalataival jelöltem, hogy ki hány ponttal remélt többet). Közel 19% annyi pontot kapott, amennyire számított. Csak 15% azok aránya, akiknek jobban sikerült az írásbeli, mint ahogy azt előzetesen remélték (az ábrán piros színnel).
A kék szín a vártnál rosszabb, a piros szín a vártnál jobb eredményt jelöl.
A többség tehát könnyebb feladatokra számított. 23% számára a feladatsor sokkal nehezebb volt a vártnál (5/5-ös nehézségi szint), további 45% pedig az 5-ös skálán 4-esre értékelte a feladatsor nehézségi szintjét. Az átlagos nehézségi fok 3,81 volt.
A javítással csak keveseknek volt problémája
A javítással a társaság háromnegyede teljes mértékben, vagy nagyrészt elégedett volt, de azért voltak néhányan, akik úgy érezték, hogy jogosan járó pontokat nem kaptak meg.
Mennyire ad reális eredményt egy ilyen felmérés?
A 2020-as hivatalos érettségi statisztikákat, amelyek az összes dolgozat eredményeit tartalmazzák, még nem tették közzé. A 2016-os és 2017-es online kérdőíves felmérésünk eredményét a később elérhetővé vált hivatalos eredményekkel összevetve az látszik, hogy a felmérés alapján kiszámított átlagpontszám 5-8 ponttal nagyobb lett a valóságosnál. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy a magasabb pontszámot elért diákok szívesebben töltenek ki az eredményre vonatkozó kérdőíveket, míg aki rosszabb eredményt ért el, inkább szeretné az érettségit mielőbb elfelejteni.
A felmérésből kiszámolt átlageredmények tehát felfelé torzítanak. Az 57,8 pontos átlagból kiindulva, a torzító hatást figyelembe véve az emelt szintű kémiaérettségi országos átlagpontszáma idén 50-53 pont körül lehet.
Mit tanácsoltok a jövő érettségizőinek?
Az online felmérésben erre is rákérdeztünk. A leggyakoribb válaszok:
- minél hamarabb el kell kezdeni a felkészülést
- fontos a megfelelő (magán)tanár, aki tud segíteni
- sokat kell gyakorolni, főleg a számításokat és a korábbi évek feladatsorait
A 2019 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése
Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2019. május 25.
A korábbiakhoz hasonló nehézségű, világosan megfogalmazott feladatsor, becsapós kérdések nélkül. Véletlenül elárult és a feladat végén, megkésve elhelyezett segítő információk, belegabalyodás a standardállapot paramétereibe és kissé kiegyensúlyozatlan pontarányok – ilyen volt a 2019 májusi emelt szintű kémia írásbeli.
“A 2019 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése” bővebben
A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól
Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2018. május 23.
Idén is megoldottam és szakmai szempontból is átnéztem az emelt szintű kémiaérettségi feladatait. Igyekeztem “diákfejjel” is végiggondolni, milyen alternatív válaszok lehetnek, amelyek nem szerepelnek a javítási útmutatóban. A felmerült kérdésekben az Oktatási Hivataltól kértem állásfoglalást, az elemzésbe a kapott válaszokat is belefoglaltam.
Egy visszatérő kérdés, javított kiadásban
Az első feladat egyszerű választásos kérdésekből áll. Ezek között ismét előkerült a szerves vegyületek forráspontjának összehasonlítása (8. kérdés) – a 2017 májusi érettségin is volt egy nagyon hasonló feladat, amivel tavaly részletesen foglalkoztunk itt a blogon. Akkor egy szekunder amin és egy alkohol forráspontjának összehasonlítása okozott nehézséget, ezúttal a szekunder amint primer aminra cserélték, így a kérdés már könnyebben megválaszolható akár az ammónia – víz analógia alapján, akár a függvénytáblázatban szereplő primer aminok és alkoholok forráspontjainak összehasonlításával.
“A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól” bővebben
A 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése
Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2017. május 25.
A diákok két leggyakoribb kérdése a kémia érettségi után, hogy milyen nehéz volt a feladatsor a korábbi évekhez képest, illetve volt-e benne esetleg hibás, vagy többféleképp értelmezhető kérdés. Ezért górcső alá vettük az idei emelt szintű feladatsort, egyesével végignéztük a feladatokat, a problémás kérdések kapcsán az Oktatási Hivatal állásfoglalását is kértük. Annak ellenére, hogy a kapott válasz nem minden esetben volt megnyugtató, összességében mégis azt lehet mondani, hogy a felmerült problémák nem nagy jelentőségűek, a vitatható kérdések csupán néhány pontot érintenek. Korrekt módon, a követelményeknek megfelelően összeállított feladatsort kaptak a vizsgázók, amely nehézségében a tavaly májusihoz hasonló.
Minden májusban újra meg újra „érettségizek” kémiából: amint felkerül az internetre a feladatsor, megoldom a feladatokat és az általam helyesnek vélt megoldásokat összevetem a hivatalos javítási útmutatóval. Közben mindig felmerül néhány érdekes probléma: van, hogy csak a javítókulcsból derül ki, pontosan mire gondolt a feladatíró, előfordulnak szövegértelmezési gondok, és persze a tananyaggal kapcsolatos „elvi” kérdések is felvetődnek. Ezeket szedtem most össze ebben az elemzésben. A feladatsor összeállítását az Oktatási Hivatal által megbízott Kémia Tételkészítő Bizottság végzi, amely idén is készségesen válaszolt a felvetéseimre, még ha nem is mindenben sikerült egyetértésre jutnunk. Következzen tehát az elemzés a 2017 májusi emelt szintű kémia írásbeli feladatairól.
“A 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése” bővebben
Így ment a 2016-os kémia írásbeli
Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2016. június 4.
2016. május 28-tól, egy héten át volt elérhető a kémiaérettségi.hu főoldalán az idei írásbeli érettségivel kapcsolatos rövid kérdőívünk, amelyet 237-en töltöttek ki, ebből 227-en emelt, 7-en középszinten vizsgáztak, 3 válaszadó pedig nem érettségizett(?) idén. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a május 13-i kémia írásbelin 3700 diák oldotta meg az emelt- és 747 a középszintű feladatsort magyar nyelven. Ebből kiszámolható, hogy az emelt szintű vizsgára vonatkozó kérdéseinket az összes vizsgázó 6,1%-a töltötte ki, így ennek az eredménye már többé-kevésbé reprezentatív. A középszintű vizsga esetén ez az arány kevesebb, mint 1%, ezért az elemzésben csak az emelt szintű vizsga eredményeivel foglalkozom.
Hány pontos lett a többieknek?
Az emelt szintű vizsga esetén felmérésünk alapján az átlagos írásbeli pontszám 65,3 volt. Az eloszlás a következő grafikonon látható, a legtöbben 70 és 79 pont közötti eredményt értek el, de a görbének van egy második maximuma 40 és 49 pont között is. A válaszadók több, mint 10%-a ért el 90 pont feletti eredményt.
A középszinten vizsgázó 7 kitöltő átlagos pontszáma 57,6, azonban ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket, ez az adat nem reprezentatív.
Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés
Szokás szerint idén is megoldottam az emelt szintű feladatsort még a javítási útmutató elolvasása előtt – ez az elemzés a saját és a megoldókulcsban szereplő válaszok összevetéséből született. Összességében a tavalyihoz képest valamivel könnyebb és problémamentesebb feladatsort kaptak a vizsgázók, de egy kérdés azért így is akadt, ahol a megoldókulcs kisebb kiegészítésre szorulna. FRISSÍTÉS: Reagált az Oktatási Hivatal: a réz-szulfátos kérdésnél a csapadékképződés megemlítéséért nem jár pontlevonás (bővebben a cikk végén).
Két esettanulmány?
A legérdekesebb talán az volt az idei emelt szintű írásbeliben, hogy a megszokott “esettanulmány” feladaton kívül, ami ebben az évben a méz összetevőivel foglalkozott (2. feladat), volt egy másik, címe szerint “elemző és számítási feladat” (5. feladat), amely szintén elment volna esettanulmánynak. Bár ennél a feladatnál csak 3/4 oldalnyi volt az értelmezendő szöveg, fogalmilag meglehetősen nehéz volt – a lítiumion-akkumulátor működése a kétrétegű elektródokkal eléggé magasra tette a lécet. Az akkumulátorral kapcsolatban az adhatott okot némi fejtörésre, hogy bár az egyik elektród (részben) alumínium, a másik pedig réz, nem ennek a két elemnek a standardpotenciálja alapján dől el, hogy melyik lesz a katód és melyik az anód. Az alumínium ugyan kisebb elektródpotenciálú, de a lényeg a fémre felvitt grafit- illetve fémoxid-rétegben történik: így az oxidáció nem a kisebb standardpotenciálú alumíniumlemezen, hanem a pont a másik elektródon, a rézlemezhez csatlakozó lítiumtartalmú grafitrétegben történik. Szerencsére ez le volt írva a szövegben (“a lítiumatomok ionná alakulnak”), így ha másból nem is, ez alapján el lehetett dönteni, hogy ez az elektród lesz az anód, és így a galvánelem negatív pólusa.
“Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés” bővebben
Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai
Idén is megoldottuk az emelt szintű kémia érettségi feladatait, majd az eredményt összevetettük a javítási útmutatóval. Az elemzés az alábbiakban olvasható – előrebocsátjuk, hogy semmi botrányos dolgot nem találtunk, azonban – mint mindig – van néhány tanulság, amely talán javára válik a tisztelt Olvasónak. Emellett a javítási útmutatóban is akad néhány kérdéses dolog, amire szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét. Frissítés: Közben megkaptuk a választ a felvetéseinkre a kémia tételkészítő bizottságtól, amit a cikk végén olvashattok.
Jó az ionegyenlet, vagy sem?
Az 1. feladat szervetlen kémiai témájú táblázatos feladat, különböző kloridok összehasonlítása. Itt az észrevétel annyi, hogy a 8. kérdésnél (ezüst-klorid reakciója ammóniaoldattal, a reakció egyenlete vagy ionegyenlete) a megoldókulcsban az egyenlet csak ezüst-kloriddal van felírva. Mivel a kérdés megfogalmazása megengedi az ionegyenletet is, az egyenletet ezüstionnal felírva is el kellene fogadni:
Ag+ + 2 NH3 = Ag(NH3)2+
“Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai” bővebben
A 2014 májusi emelt szintű feladatsor és a javítókulcs ellentmondásai
Szokás szerint idén is megoldottuk az emelt szintű érettségi feladatsort “diákszemmel”, még a javítókulcs megnézése előtt, majd összevetettük a megoldásunkat a hivatalos javítási útmutatóval. Két ellentmondást találtunk, amit jeleztünk az Oktatási Hivatalnak. Időközben megérkezett a válasz is, amit a poszt végén olvashattok.
“A 2014 májusi emelt szintű feladatsor és a javítókulcs ellentmondásai” bővebben
Változások az emelt szintű érettségi kísérleteiben
Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
Frissítve: 2014. április 16., szerda 16:25
Idén immár másodszor változtak az emelt szintű kémia érettségi kísérletei, a 2014 május-júniusi vizsgaidőszakban már az új lista szerinti kísérletekből kell készülniük a vizsgázóknak. A változások egy része csupán szövegpontosítás, de bekerült 9 teljesen új kísérlet is. Ezek közül egyet időközben töröltek a tételek közül. A változásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
| Kísérlet száma | Korábbi kísérletlistán | Változás |
| 8 | 8 | Szövegpontosítás |
| 10 | – | Új kísérlet |
| 12 | – | Új kísérlet |
| 13 | 13 | Kisebb változás |
| 14 | 14 | Kisebb változás |
| 15 | 15 | Szövegpontosítás |
| 16 | – | Új kísérlet |
| – | 24 | A 2014 januárban beiktatott új 24-es kísérletet februárban törölték |
| 24-69 | 25-70 | A 24-es kísérlet törlése miatt az utána következő kísérletek sorszáma eggyel csökkent |
| 27 | 28 | Szövegpontosítás |
| 30 | – | Új kísérlet |
| 34 | 35 | Szövegpontosítás |
| 38 | – | Új kísérlet |
| 50 | – | Új kísérlet |
| 60 | – | Új kísérlet |
| 64 | 65 | Szövegpontosítás |
| 65 | – | Új kísérlet |
Szövegpontosításnak neveztük azt a változtatást, ami a kísérlet végrehajtását, értelmezését nem befolyásolja. Például a 8. kísérletben egyetlen “ismét” szót töröltek, a 34. kísérletben (régi száma: 35.) az ismeretlen kiadására szolgáló óraüveg helyett edény szerepel. Ezek tehát lényegileg megegyeznek a régi kísérletekkel.
Kisebb módosítás történt a 13. és 14. kísérletekben. A korábbi leírás szerint az ismeretlen anyagokat sósav segítségével kellett azonosítani, míg az új változatban a tálcán levő vegyszerek segítségével kell az azonosítást elvégezni. A tálcára került a sósav mellett még két másik vegyszer is (salétromsavoldat és ammónia- ill. nátrium-hidroxid oldat).
A korábbiak közül kilenc kísérlet lekerült a listáról, ezek helyett 8 teljesen új kísérlet került be. Ezeket a későbbiekben részletesebben is bemutatjuk majd.
A megmaradó kísérletek számozása annyiban változott, hogy a januárban újonnan beiktatott, majd egy hónapon belül törölt 24-es helyére nem került új kísérlet, ezért a korábbi 25-ös lett az új 24-es, és így tovább. Azaz a korábbi 70 tételhez képest idén csak 69 kísérlet szerepel a listán.
Az új kísérletlista honlapunkon elérhető a Letöltések / Szóbeli anyagok menüpontban (az Oktatási Hivatal honlapjáról vettük át), az érdeklődők megtalálhatják a régi (már nem érvényes) kísérletlistát is.