Beszélgetés Albert Attilával a kémia érettségiről – 2. rész

Pálfy Gyula, Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2018. május 31.

Albert Attilát, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárát arról kérdeztük, milyen esetben lehet megfellebbezni az írásbeli dolgozat pontszámát és hogyan érdemes felkészülni a szóbeli vizsgára.

A kijavított írásbeli dolgozat megtekintésére van lehetőség. Ilyenkor mire érdemes odafigyelni, hogy megkaphassunk minden pontot, ami jár? Hogyan kell intézni a felülvizsgálati kérést?

A megoldási útmutató részletesen leírja, hogy mire adható, és mire nem adható pont. Az esetleges válaszlehetőségeket zárójelben vagy gondolatjellel elválasztva találjuk meg. Érdemes a feladatlapok megoldási útmutatójának az elején leírt javítási irányelveket áttanulmányozni. Bár ez a javító tanárnak szól, a vizsgázó is sok hasznos információt találhat benne.

“Beszélgetés Albert Attilával a kémia érettségiről – 2. rész” bővebben

A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2018. május 23.

Idén is megoldottam és szakmai szempontból is átnéztem az emelt szintű kémiaérettségi feladatait. Igyekeztem “diákfejjel” is végiggondolni, milyen alternatív válaszok lehetnek, amelyek nem szerepelnek a javítási útmutatóban. A felmerült kérdésekben az Oktatási Hivataltól kértem állásfoglalást, az elemzésbe a kapott válaszokat is belefoglaltam.

Egy visszatérő kérdés, javított kiadásban

Az első feladat egyszerű választásos kérdésekből áll. Ezek között ismét előkerült a szerves vegyületek forráspontjának összehasonlítása (8. kérdés) – a 2017 májusi érettségin is volt egy nagyon hasonló feladat, amivel tavaly részletesen foglalkoztunk itt a blogon. Akkor egy szekunder amin és egy alkohol forráspontjának összehasonlítása okozott nehézséget, ezúttal a szekunder amint primer aminra cserélték, így a kérdés már könnyebben megválaszolható akár az ammónia – víz analógia alapján, akár a függvénytáblázatban szereplő primer aminok és alkoholok forráspontjainak összehasonlításával.

“A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól” bővebben

Beszélgetés Albert Attilával a kémia érettségiről – 1. rész

Pálfy Gyula, Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2018. május 14.

Pénteken kémia írásbeli – ebből az alkalomból beszélgettünk Albert Attilával, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárával. Az interjú első részében arról kérdeztük, mit javasol a pénteki vizsgára készülő diákoknak.

A sportban is nagyban függ a végeredmény az utolsó 100 méter sikerességétől. Milyen stratégiát javasol a kémia érettségire készülőknek, az utolsó hét folyamán hogyan hangolódjanak rá a vizsgára?

Egyéne válogatja. Én az utolsó pillanatig tanultam, és úgy mentem vizsgázni. Ez nekem így vált be. Másnak egy-két nap leülepedésre van szüksége, így a vizsga előtt inkább pihen. Egy biztos, a hosszú, szorgalmas felkészülés után kipihenten, kiegyensúlyozottan menjünk vizsgázni!

“Beszélgetés Albert Attilával a kémia érettségiről – 1. rész” bővebben

Felmérés – kinek hogy ment a kémia érettségi?

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2017. június 21.

A vizsgázók többségét érdekli, hogy a többieknek hogy sikerült a kémia érettségi – mindenki szeretné elhelyezni a pontszámát a rangsorban, az átlagos pontszám alapján pedig lehet (de nem biztos, hogy érdemes) spekulálni, hogy a felvételi ponthatár vajon milyen irányban változik majd. Június eleji egy hetes online felmérésünkben arra kérdeztünk rá, hogy kinek hogy ment a kémia írásbeli. A felmérés lezárult: itt vannak az adatok, amelyek mellé összehasonlításként a tavaly májusi hasonló felmérésünk eredményeit is odatettük.

A kérdőívet 139-en töltötték ki, ebből 133 fő emelt szinten, 6 fő középszinten vizsgázott. Az emelt szinten vizsgázók átlagos írásbeli pontszáma 61,6 pont volt, ami a tavalyi átlaghoz képest közel 5 ponttal kevesebb. Előrebocsátjuk, a felmérés csupán tájékoztató adatokkal szolgál, nem tekinthető reprezentatívnak, az összes érettségiző eredményének átlaga ennél akár 10-15 ponttal alacsonyabb is lehet. Ebben az elemzésben csak az emelt szintű vizsgára vonatkozó adatok szerepelnek.

Grafikon: dolgozatok pontszáma
“Hány pontos lett az írásbeli dolgozatod?” – online kérdőívünkre adott válaszok eloszlása

“Felmérés – kinek hogy ment a kémia érettségi?” bővebben

A 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2017. május 25.

A diákok két leggyakoribb kérdése a kémia érettségi után, hogy milyen nehéz volt a feladatsor a korábbi évekhez képest, illetve volt-e benne esetleg hibás, vagy többféleképp értelmezhető kérdés. Ezért górcső alá vettük az idei emelt szintű feladatsort, egyesével végignéztük a feladatokat, a problémás kérdések kapcsán az Oktatási Hivatal állásfoglalását is kértük. Annak ellenére, hogy a kapott válasz nem minden esetben volt megnyugtató, összességében mégis azt lehet mondani, hogy a felmerült problémák nem nagy jelentőségűek, a vitatható kérdések csupán néhány pontot érintenek. Korrekt módon, a követelményeknek megfelelően összeállított feladatsort kaptak a vizsgázók, amely nehézségében a tavaly májusihoz hasonló.

Minden májusban újra meg újra „érettségizek” kémiából: amint felkerül az internetre a feladatsor, megoldom a feladatokat és az általam helyesnek vélt megoldásokat összevetem a hivatalos javítási útmutatóval. Közben mindig felmerül néhány érdekes probléma: van, hogy csak a javítókulcsból derül ki, pontosan mire gondolt a feladatíró, előfordulnak szövegértelmezési gondok, és persze a tananyaggal kapcsolatos „elvi” kérdések is felvetődnek. Ezeket szedtem most össze ebben az elemzésben. A feladatsor összeállítását az Oktatási Hivatal által megbízott Kémia Tételkészítő Bizottság végzi, amely idén is készségesen válaszolt a felvetéseimre, még ha nem is mindenben sikerült egyetértésre jutnunk. Következzen tehát az elemzés a 2017 májusi emelt szintű kémia írásbeli feladatairól.

“A 2017 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése” bővebben

Így ment a 2016-os kémia írásbeli

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2016. június 4.

2016. május 28-tól, egy héten át volt elérhető a kémiaérettségi.hu főoldalán az idei írásbeli érettségivel kapcsolatos rövid kérdőívünk, amelyet 237-en töltöttek ki, ebből 227-en emelt, 7-en középszinten vizsgáztak, 3 válaszadó pedig nem érettségizett(?) idén. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a május 13-i kémia írásbelin 3700 diák oldotta meg az emelt- és 747 a középszintű feladatsort magyar nyelven. Ebből kiszámolható, hogy az emelt szintű vizsgára vonatkozó kérdéseinket az összes vizsgázó 6,1%-a töltötte ki, így ennek az eredménye már többé-kevésbé reprezentatív. A középszintű vizsga esetén ez az arány kevesebb, mint 1%, ezért az elemzésben csak az emelt szintű vizsga eredményeivel foglalkozom.

Hány pontos lett a többieknek?

Az emelt szintű vizsga esetén felmérésünk alapján az átlagos írásbeli pontszám 65,3 volt. Az eloszlás a következő grafikonon látható, a legtöbben 70 és 79 pont közötti eredményt értek el, de a görbének van egy második maximuma 40 és 49 pont között is. A válaszadók több, mint 10%-a ért el 90 pont feletti eredményt.
Emelt szintű kémia érettségi dolgozatok pontszáma (grafikon)
A középszinten vizsgázó 7 kitöltő átlagos pontszáma 57,6, azonban ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket, ez az adat nem reprezentatív.

“Így ment a 2016-os kémia írásbeli” bővebben

Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés

Szokás szerint idén is megoldottam az emelt szintű feladatsort még a javítási útmutató elolvasása előtt – ez az elemzés a saját és a megoldókulcsban szereplő válaszok összevetéséből született. Összességében a tavalyihoz képest valamivel könnyebb és problémamentesebb feladatsort kaptak a vizsgázók, de egy kérdés azért így is akadt, ahol a megoldókulcs kisebb kiegészítésre szorulna. FRISSÍTÉS: Reagált az Oktatási Hivatal: a réz-szulfátos kérdésnél a csapadékképződés megemlítéséért nem jár pontlevonás (bővebben a cikk végén).

Két esettanulmány?

A legérdekesebb talán az volt az idei emelt szintű írásbeliben, hogy a megszokott “esettanulmány” feladaton kívül, ami ebben az évben a méz összetevőivel foglalkozott (2. feladat), volt egy másik, címe szerint “elemző és számítási feladat” (5. feladat), amely szintén elment volna esettanulmánynak. Bár ennél a feladatnál csak 3/4 oldalnyi volt az értelmezendő szöveg, fogalmilag meglehetősen nehéz volt – a lítiumion-akkumulátor működése a kétrétegű elektródokkal eléggé magasra tette a lécet. Az akkumulátorral kapcsolatban az adhatott okot némi fejtörésre, hogy bár az egyik elektród (részben) alumínium, a másik pedig réz, nem ennek a két elemnek a standardpotenciálja alapján dől el, hogy melyik lesz a katód és melyik az anód. Az alumínium ugyan kisebb elektródpotenciálú, de a lényeg a fémre felvitt grafit- illetve fémoxid-rétegben történik: így az oxidáció nem a kisebb standardpotenciálú alumíniumlemezen, hanem a pont a másik elektródon, a rézlemezhez csatlakozó lítiumtartalmú grafitrétegben történik. Szerencsére ez le volt írva a szövegben (“a lítiumatomok ionná alakulnak”), így ha másból nem is, ez alapján el lehetett dönteni, hogy ez az elektród lesz az anód, és így a galvánelem negatív pólusa.

A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban.
A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban. Bár az alumínium elektródpotenciálja kisebb mint a rézé, a bal oldali ábrán mégis a másik elektród az anód, mert ott játszódik le a lítium oxidációja.

“Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés” bővebben

Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai

Idén is megoldottuk az emelt szintű kémia érettségi feladatait, majd az eredményt összevetettük a javítási útmutatóval. Az elemzés az alábbiakban olvasható – előrebocsátjuk, hogy semmi botrányos dolgot nem találtunk, azonban – mint mindig – van néhány tanulság, amely talán javára válik a tisztelt Olvasónak. Emellett a javítási útmutatóban is akad néhány kérdéses dolog, amire szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét. Frissítés: Közben megkaptuk a választ a felvetéseinkre a kémia tételkészítő bizottságtól, amit a cikk végén olvashattok.

 

Jó az ionegyenlet, vagy sem?

Az 1. feladat szervetlen kémiai témájú táblázatos feladat, különböző kloridok összehasonlítása. Itt az észrevétel annyi, hogy a 8. kérdésnél (ezüst-klorid reakciója ammóniaoldattal, a reakció egyenlete vagy ionegyenlete) a megoldókulcsban az egyenlet csak ezüst-kloriddal van felírva. Mivel a kérdés megfogalmazása megengedi az ionegyenletet is, az egyenletet ezüstionnal felírva is el kellene fogadni:

Ag+ + 2 NH3 = Ag(NH3)2+

“Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai” bővebben

A 2014 májusi emelt szintű feladatsor és a javítókulcs ellentmondásai

Szokás szerint idén is megoldottuk az emelt szintű érettségi feladatsort “diákszemmel”, még a javítókulcs megnézése előtt, majd összevetettük a megoldásunkat a hivatalos javítási útmutatóval. Két ellentmondást találtunk, amit jeleztünk az Oktatási Hivatalnak. Időközben megérkezett a válasz is, amit a poszt végén olvashattok.

“A 2014 májusi emelt szintű feladatsor és a javítókulcs ellentmondásai” bővebben

Változások az emelt szintű érettségi kísérleteiben

Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu

Frissítve: 2014. április 16., szerda 16:25

 

Idén immár másodszor változtak az emelt szintű kémia érettségi kísérletei, a 2014 május-júniusi vizsgaidőszakban már az új lista szerinti kísérletekből kell készülniük a vizsgázóknak. A változások egy része csupán szövegpontosítás, de bekerült 9 teljesen új kísérlet is. Ezek közül egyet időközben töröltek a tételek közül. A változásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Kísérlet száma Korábbi kísérletlistán Változás
8 8 Szövegpontosítás
10 Új kísérlet
12 Új kísérlet
13 13 Kisebb változás
14 14 Kisebb változás
15 15 Szövegpontosítás
16 Új kísérlet
24 A 2014 januárban beiktatott új 24-es kísérletet februárban törölték
24-69 25-70 A 24-es kísérlet törlése miatt az utána következő kísérletek sorszáma eggyel csökkent
27 28 Szövegpontosítás
30 Új kísérlet
34 35 Szövegpontosítás
38 Új kísérlet
50 Új kísérlet
60 Új kísérlet
64 65 Szövegpontosítás
65 Új kísérlet

Szövegpontosításnak neveztük azt a változtatást, ami a kísérlet végrehajtását, értelmezését nem befolyásolja. Például a 8. kísérletben egyetlen “ismét” szót töröltek, a 34. kísérletben (régi száma: 35.) az ismeretlen kiadására szolgáló óraüveg helyett edény szerepel. Ezek tehát lényegileg megegyeznek a régi kísérletekkel.

Kisebb módosítás történt a 13. és 14. kísérletekben. A korábbi leírás szerint az ismeretlen anyagokat sósav segítségével kellett azonosítani, míg az új változatban a tálcán levő vegyszerek segítségével kell az azonosítást elvégezni. A tálcára került a sósav mellett még két másik vegyszer is (salétromsavoldat és ammónia- ill. nátrium-hidroxid oldat).

A korábbiak közül kilenc kísérlet lekerült a listáról, ezek helyett 8 teljesen új kísérlet került be. Ezeket a későbbiekben részletesebben is bemutatjuk majd.

A megmaradó kísérletek számozása annyiban változott, hogy a januárban újonnan beiktatott, majd egy hónapon belül törölt 24-es helyére nem került új kísérlet, ezért a korábbi 25-ös lett az új 24-es, és így tovább. Azaz a korábbi 70 tételhez képest idén csak 69 kísérlet szerepel a listán.

Az új kísérletlista honlapunkon elérhető a Letöltések / Szóbeli anyagok menüpontban (az Oktatási Hivatal honlapjáról vettük át), az érdeklődők megtalálhatják a régi (már nem érvényes) kísérletlistát is.