A 2019 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2019. május 25.

A korábbiakhoz hasonló nehézségű, világosan megfogalmazott feladatsor, becsapós kérdések nélkül. Véletlenül elárult és a feladat végén, megkésve elhelyezett segítő információk, belegabalyodás a standardállapot paramétereibe és kissé kiegyensúlyozatlan pontarányok – ilyen volt a 2019 májusi emelt szintű kémia írásbeli.

 

“A 2019 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatsorának elemzése” bővebben

A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól

Durkó Gáborkémiaérettségi.hu
2018. május 23.

Idén is megoldottam és szakmai szempontból is átnéztem az emelt szintű kémiaérettségi feladatait. Igyekeztem “diákfejjel” is végiggondolni, milyen alternatív válaszok lehetnek, amelyek nem szerepelnek a javítási útmutatóban. A felmerült kérdésekben az Oktatási Hivataltól kértem állásfoglalást, az elemzésbe a kapott válaszokat is belefoglaltam.

Egy visszatérő kérdés, javított kiadásban

Az első feladat egyszerű választásos kérdésekből áll. Ezek között ismét előkerült a szerves vegyületek forráspontjának összehasonlítása (8. kérdés) – a 2017 májusi érettségin is volt egy nagyon hasonló feladat, amivel tavaly részletesen foglalkoztunk itt a blogon. Akkor egy szekunder amin és egy alkohol forráspontjának összehasonlítása okozott nehézséget, ezúttal a szekunder amint primer aminra cserélték, így a kérdés már könnyebben megválaszolható akár az ammónia – víz analógia alapján, akár a függvénytáblázatban szereplő primer aminok és alkoholok forráspontjainak összehasonlításával.

“A 2018 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatairól” bővebben

Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés

Szokás szerint idén is megoldottam az emelt szintű feladatsort még a javítási útmutató elolvasása előtt – ez az elemzés a saját és a megoldókulcsban szereplő válaszok összevetéséből született. Összességében a tavalyihoz képest valamivel könnyebb és problémamentesebb feladatsort kaptak a vizsgázók, de egy kérdés azért így is akadt, ahol a megoldókulcs kisebb kiegészítésre szorulna. FRISSÍTÉS: Reagált az Oktatási Hivatal: a réz-szulfátos kérdésnél a csapadékképződés megemlítéséért nem jár pontlevonás (bővebben a cikk végén).

Két esettanulmány?

A legérdekesebb talán az volt az idei emelt szintű írásbeliben, hogy a megszokott “esettanulmány” feladaton kívül, ami ebben az évben a méz összetevőivel foglalkozott (2. feladat), volt egy másik, címe szerint “elemző és számítási feladat” (5. feladat), amely szintén elment volna esettanulmánynak. Bár ennél a feladatnál csak 3/4 oldalnyi volt az értelmezendő szöveg, fogalmilag meglehetősen nehéz volt – a lítiumion-akkumulátor működése a kétrétegű elektródokkal eléggé magasra tette a lécet. Az akkumulátorral kapcsolatban az adhatott okot némi fejtörésre, hogy bár az egyik elektród (részben) alumínium, a másik pedig réz, nem ennek a két elemnek a standardpotenciálja alapján dől el, hogy melyik lesz a katód és melyik az anód. Az alumínium ugyan kisebb elektródpotenciálú, de a lényeg a fémre felvitt grafit- illetve fémoxid-rétegben történik: így az oxidáció nem a kisebb standardpotenciálú alumíniumlemezen, hanem a pont a másik elektródon, a rézlemezhez csatlakozó lítiumtartalmú grafitrétegben történik. Szerencsére ez le volt írva a szövegben (“a lítiumatomok ionná alakulnak”), így ha másból nem is, ez alapján el lehetett dönteni, hogy ez az elektród lesz az anód, és így a galvánelem negatív pólusa.

A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban.
A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban. Bár az alumínium elektródpotenciálja kisebb mint a rézé, a bal oldali ábrán mégis a másik elektród az anód, mert ott játszódik le a lítium oxidációja.

“Ilyen volt a 2016 májusi emelt szintű kémia írásbeli – Elemzés” bővebben

Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai

Idén is megoldottuk az emelt szintű kémia érettségi feladatait, majd az eredményt összevetettük a javítási útmutatóval. Az elemzés az alábbiakban olvasható – előrebocsátjuk, hogy semmi botrányos dolgot nem találtunk, azonban – mint mindig – van néhány tanulság, amely talán javára válik a tisztelt Olvasónak. Emellett a javítási útmutatóban is akad néhány kérdéses dolog, amire szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét. Frissítés: Közben megkaptuk a választ a felvetéseinkre a kémia tételkészítő bizottságtól, amit a cikk végén olvashattok.

 

Jó az ionegyenlet, vagy sem?

Az 1. feladat szervetlen kémiai témájú táblázatos feladat, különböző kloridok összehasonlítása. Itt az észrevétel annyi, hogy a 8. kérdésnél (ezüst-klorid reakciója ammóniaoldattal, a reakció egyenlete vagy ionegyenlete) a megoldókulcsban az egyenlet csak ezüst-kloriddal van felírva. Mivel a kérdés megfogalmazása megengedi az ionegyenletet is, az egyenletet ezüstionnal felírva is el kellene fogadni:

Ag+ + 2 NH3 = Ag(NH3)2+

“Elemzés – a 2015 májusi emelt szintű kémia érettségi feladatai” bővebben

Nehéz volt az idei kémia érettségi

Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu

2012. június 16. szombat 13:35

A kérdőívünket kitöltő vizsgázók majd háromnegyede szerint valamivel nehezebb volt az írásbeli, mint amire számítottak, a válaszadók 47%-a szerint pedig lényegesen nehezebb volt a vártnál. Az alábbiakban rövid felmérésünk további eredményeit olvashatjátok.

 

A felmérés

2012. június 5-től egy héten át volt elérhető a kémiaérettségi.hu főoldalán kérdőívünk, amelyben azt tudakoltuk, kinek hogy sikerült az idei kémia érettségi vizsga írásbeli része. A kérdőívet 90-en töltötték ki, közülük 64-en emelt szintű, 26-an középszintű vizsgát tettek. Nem hivatalos adatok szerint 1667-en vizsgáztak kémiából emelt szinten és több, mint 3000-en középszinten (forrás: eduline.hu), így a kérdőívet kitöltők aránya az összes vizsgázó közül 3,8% (emelt szint) ill. 0,8% (középszint).

Idén csaknem kétszer annyian jelentkeztek emelt szintű kémia érettségire, mint tavaly, míg a középszintű vizsgára jelentkezők száma tavaly májusban is körülbelül ugyanennyi (3029 fő) volt.

 

 

Neked hány pontos lett?

Ez az a kérdés, ami talán a legjobban érdekel minden vizsgázót: vajon hogy sikerült a többieknek, az elért eredmény mennyire számít jónak, milyenek az esélyek a felvételi versenyben? A kérdőívünket kitöltő 90 diák átlagos pontszáma 63,1 pont, ezen belül az emelt szinten vizsgázók valamivel kevesebb, átlagosan 62,7 pontot értek el.

A hivatalos statisztikák (ketszintu.hu) alapján a tavaly májusi átlagos írásbeli pontszám az emelt szintű vizsgán 68,7 pont, középszinten 56,8 pont volt. A diákok többsége tavaly a szóbeli vizsgarészen jelentősen javítani tudott a pontszámán, így az országos átlag 2011-ben 74,3% (emelt szint) ill. 68,4% (középszint) lett.

 

 

Jobbra számítottatok

A kérdőívünket kitöltők csupán 32%-a elégedett az elért eredménnyel, többségük jobb eredményre számított. Szintén általános, hogy a dolgozatra kapott pontszám átlagosan 5-10 ponttal kevesebb a vizsga után becsült eredménynél, de nem ritka a 11-15 pontos, vagy még nagyobb eltérés is, az esetek túlnyomó többségében a negatív irányba. A válaszadók csupán 4%-a csalódott pozitívan, amikor megtudta az írásbeli pontszámát.

 

 

Nehéz volt az írásbeli

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a kérdőívet kitöltő diákok nagy része (44%) az idei kémia írásbelit lényegesen nehezebbnek ítélte a vártnál, további 24% pedig kicsit nehezebbnek. A fennmaradó 32% hasonló nehézségű feladatsorra számított, ill. a feladatokat kicsivel könnyebbnek találta a vártnál.

A feladatsor a tavalyihoz képest valóban nehezebb volt valamivel, ami látszik is az átlagos pontszám 6 pontos csökkenésében az emelt szintű írásbeli vizsga esetén.

 

 

A felkészülés módja – fontos az önálló tanulás

A vizsgára való felkészülés során a válaszadók kevesebb mint a fele (48%) tudta használni a saját kémiaórai jegyzeteit. A nyomtatott segédanyagok között nem meglepő módon vezetnek a középiskolai tankönyvek (76% használta), valamint Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából példatára (84% használta). A vizsgázók majdnem fele (46%) internetes forrásokból is kiegészítette a tudását.
A válaszadók több mint 4/5-e az önálló tanulás mellett valamilyen szervezett formában is készült. A legnépszerűbb a fakultáció (55%), a készülés költségesebb formái közül többen jártak magántanárhoz (32%), kevesebben előkészítőre (15%). Az érettségiző korosztályban már nem szokás a szülőkkel való tanulás: ezt senki sem jelölte be, míg családtag, idősebb testvér vagy rokon a válaszadók 4%-ának tudott segíteni.

A választott felkészülési forma és az elért eredmény kapcsolatának alaposabb vizsgálatához ugyan nem áll rendelkezésre elegendő adat, de azért néhány érdekes tendencia látszik. Az egyik ilyen az önálló készülés jelentősége. Hiába jár ugyanis valaki fakultációra vagy magántanárhoz, ha az otthoni önálló munka hiányzik, az elért pontszám az átlagos alatt marad. A szervezett formában zajló felkészítés pszichológiai hátránya, hogy a diák könnyen elhiteti magával, hogy az órán való puszta részvétellel már eleget tett a jó eredményért. Paradox módon a legjobb átlageredményt (72,1 pont) azok érték el, akik bevallásuk szerint külső segítség nélkül, egyedül készültek fel a vizsgára. Itt persze több tényezőt is figyelembe kell venni – egyrészt akinek magától is jól megy a kémia, az eleve kevésbé fog akarni segítséget igénybe venni az érettségire való felkészüléshez. A teljesen önállóan készülő diákok között több olyan is lehet, aki már nem először próbálkozik, és a magasabb felvételi pontszám reményében futott neki újra a kémia érettséginek. Továbbá sok múlik a középiskolai kémiaórák, fakultációk színvonalán is – ugyanez mondható el a magántanárokról és az érettségi előkészítő tanfolyamokról. Mindezek hatékony segítséget jelenthetnek a felkészülésben, azonban a tananyag önálló megértését és megtanulását nem helyettesíthetik. •