Pálfy Gyula, Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2018. május 31.
Albert Attilát, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárát arról kérdeztük, milyen esetben lehet megfellebbezni az írásbeli dolgozat pontszámát és hogyan érdemes felkészülni a szóbeli vizsgára.
A kijavított írásbeli dolgozat megtekintésére van lehetőség. Ilyenkor mire érdemes odafigyelni, hogy megkaphassunk minden pontot, ami jár? Hogyan kell intézni a felülvizsgálati kérést?
A megoldási útmutató részletesen leírja, hogy mire adható, és mire nem adható pont. Az esetleges válaszlehetőségeket zárójelben vagy gondolatjellel elválasztva találjuk meg. Érdemes a feladatlapok megoldási útmutatójának az elején leírt javítási irányelveket áttanulmányozni. Bár ez a javító tanárnak szól, a vizsgázó is sok hasznos információt találhat benne.
Nehéz pontosan megmondani, hogy mit lehet, vagy mit érdemes felülvizsgálatra küldeni. A feleletválasztós tesztfeladatok megoldásait például nem lehet reklamálni, a számítási feladatok levezetése során azonban akadhatunk még plusz pontokra. Érdemes a dolgozatot a javítási útmutatóval feladatról-feladatra összehasonlítani. Sajnos előfordul, hogy a javító tanár hibázik, ezért van lehetőség a fellebbezésre. A dolgozat megtekintését követően egy formanyomtatványon lehet jelezni a problémáinkat. Ezt a nyomtatványt abban a vizsgaközpontban kapjuk meg, ahol a dolgozatot megtekintettük. Ezen röviden és lényegre törően, pontokba szedve kell felsorolni az észrevételeinket. A felüljavító tanár azt a feladatot nézi meg, amelyikkel kapcsolatban észrevételt tett a vizsgázó. Fontos, hogy csak azokat a hibásnak vélt javításokat reklamáljuk, amelyekben biztosak vagyunk, vagy kérjünk meg egy szaktanárt, hogy segítsen dönteni.
Névjegy
Albert Attila
Kémia-biológia szakos középiskolai tanár, innovatív mestertanár, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium kémia munkacsoportjának vezetője. Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási szakértő, korábban a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet budapesti kémia-biológia szaktanácsadója. 2005 óta írásbeli javításvezetőként, tantárgyi bizottsági elnökként vesz részt a kétszintű kémia érettségi vizsgák lebonyolításában. Az évek során tanítványai közül 75-en jutottak az Irinyi-verseny, 54-en a kémia OKTV döntőjébe, 6 diákja képviselte Magyarországot a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. Munkáját számos szakmai díjjal ismerték el (többek között: Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díja (2006), MesterM-díj (2010), Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért Díj (2013)).
Hogyan érdemes felkészülni a vizsga szóbeli részére?
A vizsga A), B) és C) tételrészből áll. Az A) tételek gyakorlatilag a tankönyvek tartalomjegyzékei. Erre a tankönyv gyors átolvasásával és rövid(!) feleletvázlat készítésével célszerű készülni. Érdemes párban tanulni, hogy a vizsgára készülő diákok kikérdezzék egymást.
A B) tételek az ismert kísérletelemző feladatok. Ezek a jól felkészült diákoknak biztos 10 pontot jelentenek az érettségin. Az iskolai fakultációkon a kísérleteket legtöbbször elvégzik, ha nem, akkor az egyetemek hirdetnek olyan lehetőségeket, amelyeken ezek forgószínpadszerűen elvégezhetők. Minden kísérletet érdemes leírni (kísérlet – tapasztalat – magyarázat szempontok szerint), ha lehet, rajzokat is készítsünk a feladatokhoz! Ügyeljen mindenki arra, hogy minden kérdésre válaszoljon!
A C) tételek a problémamegoldó gondolkodást mérik. Ha a felkészülés során a régi írásbeli feladatsorokat végigoldja a vizsgázó, illetve kellő számú gyakorló feladatot is megold, akkor csak kis eséllyel szembesül nehezen megoldható problémával.
Minden szóbeli vizsga egy kicsit szubjektív is. Mire érdemes odafigyelni a vizsga során kommunikációs szempontból?
A rutinos vizsgáztatók már két perc után látják, hogy a vizsgázó mennyire felkészült. A vizsga már nem a tanulás helye, így ott a diákok tudásának korrekt mérése a feladat. Remélem, hogy a szóbeli vizsga nem szubjektív. Objektivitását éppen az adja, hogy három, egymástól függetlenül pontozó tanár az értékelési útmutató alapján adja a pontot, majd a végleges pontszámot közösen beszélik meg.
Természetesen a szaktárgyi tudás, a magabiztos előadásmód, a pontos szakmai nyelvezet és a még megengedhető lazaság csak emeli a szóbeli eredményességét. A legrosszabb az, ha a vizsgázó magabiztosan mondja a rossz információkat. Ezt semelyik kémiatanár nem szereti, így hamar kellemetlenül érezheti magát a vizsgázó.
Mit vár a vizsgabizottság a felelet során, mi alapján pontoznak? Milyen az ideális felelet?
Amit az előbb elmondtam. Pontokba szedve a következőket:
1. Célirányosan a kérdésekre adott válaszokat.
2. Korrekt, szakmailag helytálló mondatokat.
3. Logikai felépítettséget.
4. A kísérlet magabiztos elvégzését.
5. A Négyjegyű függvénytáblázat rutinos használatát.
Az értékelés szempontjait egy központi útmutató rögzíti, így minőségében nagy különbségek a bizottságok között nincsenek.
(Az interjú első része itt olvasható.)