Pálfy Gyula, Durkó Gábor – kémiaérettségi.hu
2018. május 14.
Pénteken kémia írásbeli – ebből az alkalomból beszélgettünk Albert Attilával, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárával. Az interjú első részében arról kérdeztük, mit javasol a pénteki vizsgára készülő diákoknak.
A sportban is nagyban függ a végeredmény az utolsó 100 méter sikerességétől. Milyen stratégiát javasol a kémia érettségire készülőknek, az utolsó hét folyamán hogyan hangolódjanak rá a vizsgára?
Egyéne válogatja. Én az utolsó pillanatig tanultam, és úgy mentem vizsgázni. Ez nekem így vált be. Másnak egy-két nap leülepedésre van szüksége, így a vizsga előtt inkább pihen. Egy biztos, a hosszú, szorgalmas felkészülés után kipihenten, kiegyensúlyozottan menjünk vizsgázni!
Névjegy
Albert Attila
Kémia-biológia szakos középiskolai tanár, innovatív mestertanár, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium kémia munkacsoportjának vezetője. Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási szakértői képesítéssel is rendelkezik, korábban a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet budapesti kémia-biológia szaktanácsadója. 2005 óta írásbeli javításvezetőként, tantárgyi bizottsági elnökként vesz részt a kétszintű kémia érettségi vizsgák lebonyolításában. Az évek során tanítványai közül 75-en jutottak az Irinyi-verseny, 54-en a kémia OKTV döntőjébe, 6 diákja képviselte Magyarországot a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. Munkáját számos szakmai díjjal ismerték el (többek között: Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díja (2006), MesterM-díj (2010), Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért Díj (2013)).
A számítási feladatoknál mit tehet a vizsgázó diák, ha nincs ötlete, hogyan kezdjen hozzá a feladat megoldásához?
Általában egy diák nem látja át azonnal a feladat megoldásának teljes menetét. Érdemes többször, alaposan elolvasni a feladatot és megérteni a lényegét! Rendszerezetten leírni a feladat adatait, felírni a reakcióegyenleteket, majd a megadott tömegeket, térfogatokat átváltani anyagmennyiségekre. Megnézni, mit keresünk, mit akarunk kiszámítani, majd megkeresni, milyen adatok állnak ehhez rendelkezésre. Ha ekkor sem tudunk továbblépni, akkor térjünk át egy másik feladatra, majd a végén újra térjünk vissza ehhez a feladathoz.
Fontos, hogy ha a feladat a) részét nem tudjuk megoldani, akkor a b) részt ne ugorjuk át, mert a feladatok általában nem egymásra épülő adatokból számíthatók tovább.
Hogyan érdemes válaszolni olyan kérdésekre, ahol nem tűnik egyértelműnek, hogy milyen választ várnak?
A felkészülés része, hogy feladatokat oldanak meg a diákok. Erre számos feladatgyűjtemény áll rendelkezésre, tesztfeladatok, kísérletelemzések, táblázatos feladatok. Az érettségi feladatsorokban a kérdések egyértelműek, ha valaki félreérti, akkor valami kimaradt a felkészülés során. Mégis előfordul, hogy a vizsgázó nem érti a kérdést. Azt javaslom, hogy menjen tovább, mert sokszor a feladat további kérdései egyértelműsítik az előző, nehezebben értelmezhető kérdést.
Melyek a leggyakoribb hibák az érettségire készülők körében a dolgozatírás során? Hogyan lehet legjobban elkerülni ezeket?
A vizsgán mindenki olyan stratégiát válasszon, amilyen neki a legmegfelelőbb! Nincsenek kőbe vésett szabályok, ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia. A rendszeres, pontos munka a megoldás. A kémia tanulásához alázattal és nagy tisztelettel kell fordulni. Ha így teszünk, a ráfordított idő meghozza a várt eredményt.
(Az interjú második része itt olvasható.)