A vártnak nagyjából megfelelő nehézségű feladatsor, problémás kérdések nélkül – így látták az írásbeli utáni kérdőívünket kitöltő vizsgázók, akiknek a nagy többsége 60 pont feletti eredményre számít. Lássuk a részleteket!
Durkó Gábor | 2023. május 27.
A felmérés
A kémiaérettségi.hu oldalon és a Kémia emelt érettségi Facebook-csoportban a május 18-i emelt szintű írásbelit követően egy hétig volt elérhető rövid kérdőívünk, amit 34 vizsgázó töltött ki. Rákérdeztünk:
A feladatsor nehézségére
A legnehezebbnek és legkönnyebbnek érzett feladatokra
Az elmúlt pár napban 110-en töltöttétek ki a Kémia emelt érettségi Facebook-csoportban közzétett rövid kérdőívünket az érettségi eredményeitekről. Ebben a posztban a válaszok összesítését olvashatjátok, az eredményeket összevetem a tavalyi hasonló felmérésünk adataival is.
Hogyan érdemes használni a korábbi évek feladatsorait a felkészülés különböző szakaszaiban? Mikortól oldj meg teljes feladatsorokat és hol találod ezeket?
Ha a kémia érettségire tanulsz, nemcsak egy adott tananyagból, hanem egy adott típusú számonkérésre is készülsz. A lehetséges kérdések típusai pontosan meghatározottak és előre megismerhetők a vizsgaleírásból és korábbi évek feladatsoraiból. A készülés során minél előbb érdemes megismerkedni velük, azonban a felkészülés szakaszaiban más-más szerepe van ezeknek a feladatsoroknak.
Ha a vizsgáig még több mint fél éved van hátra, a tananyagot és a számolási feladatokat rendszerezetten érdemes átismételni. Már eközben érdemes megismerkedni az érettségi vizsgán előforduló feladatok valamennyi típusával, és ezeket témakörönként gyakorolni. A felkészülésnek ebben a fázisában időnként meg lehet próbálkozni egy-egy teljes feladatsor megoldásával is, azonban ennek inkább a következő felkészülési szakaszban van haszna.
A vizsga előtti néhány hónapban
Ebben az időszakban, ha az elméleti anyag átismétlésével már végeztél, és a számítási feladatok alaptípusait is ismered, érdemes minél több teljes érettségi feladatsort megoldani, érettségi körülmények között. Ennek több előnye is van:
Felderítheted, hogy a tudásodban hol vannak még hézagok, milyen témaköröket szükséges átismételni
A javítási útmutatót átnézve megismered a pontozás, értékelés szempontjait (mire jár, és mire nem jár pont)
Reális képet kaphatsz a tudásodról, hogy az aktuális felkészültséged nagyjából hány pontot érne, ha aznap lenne az érettségi
Hozzászoktatod magad a vizsgaszituációhoz (időbeosztás, kérdések figyelmes elolvasása, koncentráció több órán át, saját válaszok ellenőrzése)
Megszokod az érettségin legális segédeszközök használatát (mit hol találsz a függvénytáblázatban)
Az „érettségi körülmények közötti” megoldás ideális esetben azt jelenti, hogy amennyire lehet, olyan körülményeket teremtesz magad körül, amilyenek a vizsgán is lesznek:
ha van rá lehetőséged, érdemes kinyomtatni a feladatsort és azon dolgozni
csak az érettségin megengedett segédeszközöket használd (függvénytáblázat, számológép)
a lehetőségekhez képest a munka idejére kapcsolj ki minden olyan tényezőt, amelyek az érettségin sem lesznek ott (pl. kommunikációs eszközök, zene, TV, számítógép)
ha időbeosztásod engedi, a feladatsort „egy ültő helyben”, azaz hosszabb szünet, megszakítás nélkül oldd meg
Az eredmények kiértékelése
Ha végeztél a feladatsor megoldásával, a hivatalos javítási útmutató alapján pontozd le. Mivel a cél az, hogy fény derüljön a hiányosságokra, „jóindulat” nélkül, csak azokat a pontokat add meg magadnak, amelyek kétség nélkül járnak. A javítási útmutató elején le van írva, hogy milyen szempontok alapján értékelik a dolgozatot az érettségin, ezeket érdemes a pontozás előtt végigolvasni. A számolási feladatokra például akkor is jár a maximális pontszám, ha nem a javítókulcsban leírt, hanem más (helyes) gondolatmenettel oldottad meg.
Hol találhatók meg a korábbi feladatsorok?
A feladatsorokat és a javítókulcsokat az Oktatási Hivatal a vizsgát követő napon közzéteszi. A korábbi feladatsorokról egy jól áttekinthető gyűjteményt találsz a kémiaérettségi.hu oldalán.
Az emelt szinten kémiából vizsgázók közül 201-en töltöttétek ki a kérdőívet, amit a kémiaérettségi.hu Facebook-oldalán tettünk közzé, illetve sok kémiatanár is megosztotta a diákjaival. Az online kérdőíven az írásbeli pontszámra kérdeztünk rá, illetve arra, hogy a kapott pontszám mennyire egyezett az előzetes várakozásaitokkal, mennyire éreztétek nehéznek a feladatokat, és mennyire voltatok megelégedve a javítás minőségével. Az elemzésből megtudhatjátok, hogy a többieknek hogy ment az érettségi, és a végén kitérek arra is, hogy mennyire lehet reprezentatív egy ilyen felmérés eredménye.
Durkó Gábor | 2020. június 7.
Átlagpontszám és eloszlás
Az átlagos írásbeli eredmény emelt szinten 57,8 pont, de nagyok az egyéni különbségek: lett 14 pontos és 100 pontos eredmény is. A pontszámok eloszlása részletesebben a grafikonon látható.
A középszinten vizsgázók közül csak 5-en töltöttétek ki a felmérést, a pontszámok: 29, 72, 76, 84, 87; a kevés kitöltés miatt a középszintű eredményekről részletesebb elemzést nem készítettem.
Nehéznek éreztétek a feladatsort
Túlnyomó többségetek (ez most közel kétharmadot jelent) az elért pontszámánál jobb eredményre számított (az ábrán a kék szín különböző árnyalataival jelöltem, hogy ki hány ponttal remélt többet). Közel 19% annyi pontot kapott, amennyire számított. Csak 15% azok aránya, akiknek jobban sikerült az írásbeli, mint ahogy azt előzetesen remélték (az ábrán piros színnel).
Mennyire tér el a pontszámod attól, amire a vizsga előtt számítottál? A kék szín a vártnál rosszabb, a piros szín a vártnál jobb eredményt jelöl.
A többség tehát könnyebb feladatokra számított. 23% számára a feladatsor sokkal nehezebb volt a vártnál (5/5-ös nehézségi szint), további 45% pedig az 5-ös skálán 4-esre értékelte a feladatsor nehézségi szintjét. Az átlagos nehézségi fok 3,81 volt.
A javítással csak keveseknek volt problémája
A javítással a társaság háromnegyede teljes mértékben, vagy nagyrészt elégedett volt, de azért voltak néhányan, akik úgy érezték, hogy jogosan járó pontokat nem kaptak meg.
Mennyire ad reális eredményt egy ilyen felmérés?
A 2020-as hivatalos érettségi statisztikákat, amelyek az összes dolgozat eredményeit tartalmazzák, még nem tették közzé. A 2016-os és 2017-es online kérdőíves felmérésünk eredményét a később elérhetővé vált hivatalos eredményekkel összevetve az látszik, hogy a felmérés alapján kiszámított átlagpontszám 5-8 ponttal nagyobb lett a valóságosnál. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy a magasabb pontszámot elért diákok szívesebben töltenek ki az eredményre vonatkozó kérdőíveket, míg aki rosszabb eredményt ért el, inkább szeretné az érettségit mielőbb elfelejteni.
Az 50 pont feletti eredményt elérők nagyobb arányban töltötték ki a 2017-es kérdőívet, mint azok, akik ennél kevesebb pontot értek el
A felmérésből kiszámolt átlageredmények tehát felfelé torzítanak. Az 57,8 pontos átlagból kiindulva, a torzító hatást figyelembe véve az emelt szintű kémiaérettségi országos átlagpontszáma idén 50-53 pont körül lehet.
Mit tanácsoltok a jövő érettségizőinek?
Az online felmérésben erre is rákérdeztünk. A leggyakoribb válaszok:
minél hamarabb el kell kezdeni a felkészülést
fontos a megfelelő (magán)tanár, aki tud segíteni
sokat kell gyakorolni, főleg a számításokat és a korábbi évek feladatsorait
Minden évben megoldom az emelt szintű kémia feladatsort, és az eredményt összevetem a megoldókulccsal, félreérthető kérdéseket, hibás válaszokat keresve. A cél: az emelt szintű kémia érettségi jobbítása, hogy aki ezt a tárgyat választja, azzal a nyugalommal ülhessen be a vizsgára, hogy a követelményeknek teljes mértékben megfelelő, világosan megfogalmazott, megválaszolható kérdésekből álló feladatsort tesznek majd elé. Lássuk, hogy mennyire felelt meg a 2020. májusi feladatsor ezeknek a kritériumoknak!
Durkó Gábor | 2020. május 16.
1. Táblázatos feladat – fémek összehasonlítása
Ez a feladat nem volt különösebben nehéz, az elektronszerkezetre, atomméretre vonatkozó információk a függvénytáblázatban is megtalálhatók, illetve eléggé közismert reakciók egyenleteit kérdezték (Na, Al reakciója oxigénnel, vízzel). Az egyetlen trükkösebb kérdés a nátrium oldódása NaOH oldatban: a fém az oldat víztartalmával reagál, az oldatban levő nátrium-hidroxid nem játszik szerepet a reakcióban, így kiindulási anyagként nem is kell szerepeltetni az egyenletben.
2. Tesztkérdések (egyszerű választás)
A második feladat tesztkérdései közül a 3-as volt valamivel nehezebb. A nitrogén oxidációs számát kellett megállapítani különböző vegyületekben, amelyek közül a NH2Cl (klóramin) és a HCN jelenthetett komolyabb kihívást. Ezeknél ugyanis nem tudjuk az oxidációs számot egyszerű „ökölszabályok” alapján megállapítani: nemcsak a nitrogénre, a klórra és a szénre sincs általános érvényű szabály. Az oxidációs számot a szerkezeti képlet felírásával, és a kötő elektronpároknak a nagyobb elektronegativitású atomhoz való rendelésével tudjuk eldönteni, ez a módszer pedig jóval kevésbé közismert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nitrogén és a klór elektronegativitása (szokás szerint egy tizedesre kerekítve) egyaránt 3,0. A HCN-nél szerencsére egyértelműbb a helyzet, a három kötő elektronpárt a nitrogénhez rendelve megkapjuk a -3-as oxidációs számot, ami mindenképpen a legkisebb az öt felsorolt vegyület közül, akár -2-nek, akár -1-nek vettük a klóramin nitrogénjét.
Ha minden kötő elektronpárt a nagyobb elektronegativitású atomhoz rendelünk, és megnézzük, hogy az így kapott ionoknak mennyi a töltése, megkapjuk az oxidációs számokat.
3. Esettanulmány a mosószerekről
Bár csak 9 pontot ért ez a feladat, meglehetősen tömény volt, tele új kifejezésekkel, vegyületnevekkel. A 7 db képlet beazonosítása a szöveg alapján sok időt és nagyon figyelmes olvasást igényelt a vizsgázóktól, hiszen egyik vegyület sem közismert. A tetraacetil-etilén-diaminnál segítség lett volna egy részletesebb szerkezeti képlet, az acetilcsoport „OC-CH3” formában nem volt könnyen azonosítható. A 2019. májusi feladatsor csokoládéról szóló esettanulmánya egyébként hasonló szerkezetű és nehézségű feladat volt, szintén a szöveg alapján beazonosítható képletekkel.
4. Elemző és számítási feladat – termokémia és egyensúlyok
A feladat számítási része egyszerűen megoldható volt, képződéshőkből kellett három reakció reakcióhőjét kiszámítani. A második részben pedig különböző beavatkozásoknak az egyensúlyra gyakorolt hatását kellett eldönteni. Itt talán az egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése volt a legtöbb gondolkodást igénylő kérdés, a többit a Le Chatelier elv alapján könnyen el lehetett dönteni.
5. Kísérletelemzés – kénsavoldat reakciói
Sok gondolkozást és a reakciók, vegyületek alapos ismeretét igényelte ez a feladat, amelyben különböző anyagokat kellett azonosítani a kénsavval való reakciójuk leírt eredménye alapján. A leírás alapján mindegyik kísérletnél egyértelműen el lehetett dönteni, hogy melyik anyagról van szó, a feladat érdekes volt, bár a sok fejtörés miatt meglehetősen fárasztó. A pontozás szempontjából nem a legjobb ötlet volt, hogy az egyes anyagok reakcióban betöltött szerepénél 4 megadott lehetőség közül kellett választani. Így akkor is 25% a pontszerzés esélye, ha valakinek fogalma sem volt arról, hogy milyen anyag milyen reakciójáról van szó. A feladat szerkezete ismerős lehetett azoknak, akik megoldották az elmúlt néhány év feladatsorait: a 2018. májusi érettségi 5-ös feladata hasonló típusú kísérletelemzés.
Kénsavat és sósavat tartalmazó vizes oldat összetételét kellett meghatározni ebben a számítási feladatban. A HCl mennyiségét a keletkezett AgCl csapadék tömegéből lehetett kiszámolni, utána egy nátrium-hidroxidos titrálás eredményéből lehetett következtetni az oldatban levő kénsavra. Ez a feladat sem okozhatott meglepetést azoknak, akik a korábbi évek feladatsorait megoldották: 2017 óta megszokhattuk, hogy gyakorlatilag minden feladatsorban van titrálási feladat, és ebben a műfajban ez a példa nem volt nehéz.
7. Számítási feladat: ismeretlen szerves vegyület azonosítása
Az általam megkérdezett érettségizők többsége szerint egyértelműen ez volt a legnehezebb számítás a feladatsorban, amivel egyet is tudok érteni. Az azonosítandó vegyület pontos mennyisége nem volt megadva, csak a felhasznált oxigén és az égéstermék térfogata, illetve egy relatív sűrűség, ami nem a legegyszerűbb kiinduló adatsor a számításhoz. Valójában egy gázkeverékes és egy azonosítandó anyagos számítás kombinációjáról van szó. A relatív sűrűségből kiszámítható az égéstermék átlagos moláris tömege és ebből pedig a százalékos összetétele. Utána pedig a szénhidrogén (CnH2n+2) általános égetési egyenletének felírásával, az egyenletből következő mólarányok és feladatban megadott térfogatarányok azonosságának felhasználásával lehetett kiszámolni a szénatomszámot. Ez a fajta, térfogatarányokból való számolás valóban nem tipikus, bár pont a tavalyi feladatsorban volt egy hasonló feladat, ahol szintén egy ismeretlen szénhidrogén képletét kellett meghatározni égetés alapján, nyomásadatokból.
8. Számítási feladat: oldatkészítés és pH-számítás
Tipikus, jól begyakorolható elemekből épült fel ez a számítás. Az anyagmegmaradás alkalmazásán kívül a gyenge bázisokra vonatkozó disszociációs képlet alkalmazására volt szükség. Ezt a képletet rendszerint Kb = x2 / (c – x) formában írjuk fel. Itt egyedül arra kellett jobban odafigyelni, hogy most nem az „x” (azaz a hidroxidionok koncentrációja) az ismeretlen, hiszen azt a 11-es pH-ból közvetlenül ki tudjuk számítani; a hígítási arányhoz a „c”-re, tehát az ammóniaoldat koncentrációjára van szükségünk.
9. Számítási feladat: kristálykiválás és elektrolízis
Ha van két számítástípus, amit az érettségizők nem kedvelnek, az a oldhatósággal (főleg kristályvizes sókkal) kapcsolatos és az elektrokémiai számítás. Ennek az okai megérnének egy külön elemzést, mindenesetre a feladatírók szívesen kombinálják ezt a két feladattípust. A 2019. májusi feladatsorban is volt hasonló – azonban jóval nehezebb – számítás (7. feladat). Ott az elektrolízis hatására kivált sómennyiségből kellett meghatározni az oldhatóságot. Most az oldhatósággal kapcsolatos és az elektrokémiai számítás külön feladatrészben volt, amelyeket egymástól függetlenül is meg lehetett oldani.
A kristályvizes számítás a saját műfaján belül a könnyebbek közé tartozott: ismert összetételű sóból készítettünk ismert töménységű oldatot, ezt akár keverési egyenlettel, akár a felhasznált anyagok tömegének táblázatos nyomonkövetésével meg lehetett oldani. Az elektrokémiai feladatrészben a visszamaradó oldat százalékos összetételének kiszámítása igényelt nagyobb odafigyelést. Itt egy tipikus hibalehetőség a távozott oxigén és réz tömegének levonása helyett az „elbontott vízzel” számolni – ez a megközelítés nem veszi figyelembe, hogy mivel vízbontás csak az anódon történik, a hidrogénionok az oldatban maradnak.
Összegzés
Egy kiegyensúlyozott, a korábbiakhoz hasonló nehézségű feladatsort oldhattak meg a vizsgázók, amely mentes volt a meglepetésektől és az értelmezési problémáktól. A feladatok egyértelmű szövegezésére a tavalyinál is jobban odafigyeltek. Szubjektív értékelésem szerint az elméleti feladatok (főleg az esettanulmány és a kísérletelemző feladat) ezúttal valamivel nehezebbek, a számítások viszont (a 7-es feladatot leszámítva) kicsit könnyebbek voltak a korábbi évek átlagánál.
Kiegészítés szakmai olvasóknak
Az elemzés függelékében arra a néhány pontatlanságra hívom fel a figyelmet, ami azért benne maradt a feladatsorban, illetve van egy elvi dilemmám is a titrálásos számításokkal kapcsolatban.
Pontosan mi is a kérdés? Az 1. (táblázatos) feladat utolsó sorában a „Mi történikvele NaOH oldatban?” megfogalmazás nem egyértelmű – a feladat szövege arra is utalhat, hogy kísérleti tapasztalatokat is fel kell sorolni (pl. gázfejlődés, oldódás, a nátrium megolvadása). Csak a megoldókulcsból derült ki, hogy kizárólag a reakcióegyenlet megadását várták.
Információdömping és egységes képletszerkesztés. A 3. feladat a 9 ponthoz mérten túl sok ismeretlen fogalmat és képletet tartalmazott. A képletek szerkesztésében pedig érdemes lenne egyforma beállításokat használni (pl. betűtípus, kötéstávolságok, betűméretek), a D vegyületet jó lett volna egy áttekinthetőbb szerkezeti képlettel ábrázolni, amelyen látszik a karbonilcsoport.
A tetraacetil-etilén-diamin fukciós csoportjait érdemes lett volna részletesebben kirajzolni (részlet a 3. feladatból)
Milyen színű? – Attól függ… Az 5. (kísérletelemző) feladatnál nem tartom jó ötletnek az elemi vas színét firtatni. Valószínűleg kevés vizsgázónak jut eszébe a „hivatalos” válasz (szürke, fekete), hiszen a vasat a hétköznapokban nem ilyennek látjuk, hanem barnának (a rozsda miatt) vagy ezüstösnek (a horganyzás vagy az ötvözőelemek miatt). Korábban a salétromsav színe generált vitát (színtelen, vagy sárga?), és a nitrobenzol színe is véleményes.
Kell-e ennyi titrálás? A titrálásos számítások mostanában nagyon népszerűek, 2017 óta a feladatsorok többségében van ilyen. Helyenként még visszaméréses titrálások is előfordulnak. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden, emelt szintre felkészítést vállaló iskolában van lehetősége a diákoknak titrálásokat végezni, vagy akár csak egyetlen titrálást látni és megérteni, hogy mi az a törzsoldat, miért és hogyan veszünk mintákat, mi az az átlagfogyás. Enélkül pedig a dolog fogalmilag a levegőben lóg és a hasznossága kérdéses.
A korábbiakhoz hasonló nehézségű, világosan megfogalmazott feladatsor, becsapós kérdések nélkül. Véletlenül elárult és a feladat végén, megkésve elhelyezett segítő információk, belegabalyodás a standardállapot paramétereibe és kissé kiegyensúlyozatlan pontarányok – ilyen volt a 2019 májusi emelt szintű kémia írásbeli.
Albert Attilát, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárát arról kérdeztük, milyen esetben lehet megfellebbezni az írásbeli dolgozat pontszámát és hogyan érdemes felkészülni a szóbeli vizsgára.
A kijavított írásbeli dolgozat megtekintésére van lehetőség. Ilyenkor mire érdemes odafigyelni, hogy megkaphassunk minden pontot, ami jár? Hogyan kell intézni a felülvizsgálati kérést?
A megoldási útmutató részletesen leírja, hogy mire adható, és mire nem adható pont. Az esetleges válaszlehetőségeket zárójelben vagy gondolatjellel elválasztva találjuk meg. Érdemes a feladatlapok megoldási útmutatójának az elején leírt javítási irányelveket áttanulmányozni. Bár ez a javító tanárnak szól, a vizsgázó is sok hasznos információt találhat benne.
Idén is megoldottam és szakmai szempontból is átnéztem az emelt szintű kémiaérettségi feladatait. Igyekeztem „diákfejjel” is végiggondolni, milyen alternatív válaszok lehetnek, amelyek nem szerepelnek a javítási útmutatóban. A felmerült kérdésekben az Oktatási Hivataltól kértem állásfoglalást, az elemzésbe a kapott válaszokat is belefoglaltam.
Egy visszatérő kérdés, javított kiadásban
Az első feladat egyszerű választásos kérdésekből áll. Ezek között ismét előkerült a szerves vegyületek forráspontjának összehasonlítása (8. kérdés) – a 2017 májusi érettségin is volt egy nagyon hasonló feladat, amivel tavaly részletesen foglalkoztunk itt a blogon. Akkor egy szekunder amin és egy alkohol forráspontjának összehasonlítása okozott nehézséget, ezúttal a szekunder amint primer aminra cserélték, így a kérdés már könnyebben megválaszolható akár az ammónia – víz analógia alapján, akár a függvénytáblázatban szereplő primer aminok és alkoholok forráspontjainak összehasonlításával.
Pénteken kémia írásbeli – ebből az alkalomból beszélgettünk Albert Attilával, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető kémiatanárával. Az interjú első részében arról kérdeztük, mit javasol a pénteki vizsgára készülő diákoknak.
A sportban is nagyban függ a végeredmény az utolsó 100 méter sikerességétől. Milyen stratégiát javasol a kémia érettségire készülőknek, az utolsó hét folyamán hogyan hangolódjanak rá a vizsgára?
Egyéne válogatja. Én az utolsó pillanatig tanultam, és úgy mentem vizsgázni. Ez nekem így vált be. Másnak egy-két nap leülepedésre van szüksége, így a vizsga előtt inkább pihen. Egy biztos, a hosszú, szorgalmas felkészülés után kipihenten, kiegyensúlyozottan menjünk vizsgázni!
Szokás szerint idén is megoldottam az emelt szintű feladatsort még a javítási útmutató elolvasása előtt – ez az elemzés a saját és a megoldókulcsban szereplő válaszok összevetéséből született. Összességében a tavalyihoz képest valamivel könnyebb és problémamentesebb feladatsort kaptak a vizsgázók, de egy kérdés azért így is akadt, ahol a megoldókulcs kisebb kiegészítésre szorulna. FRISSÍTÉS: Reagált az Oktatási Hivatal: a réz-szulfátos kérdésnél a csapadékképződés megemlítéséért nem jár pontlevonás (bővebben a cikk végén).
Két esettanulmány?
A legérdekesebb talán az volt az idei emelt szintű írásbeliben, hogy a megszokott „esettanulmány” feladaton kívül, ami ebben az évben a méz összetevőivel foglalkozott (2. feladat), volt egy másik, címe szerint „elemző és számítási feladat” (5. feladat), amely szintén elment volna esettanulmánynak. Bár ennél a feladatnál csak 3/4 oldalnyi volt az értelmezendő szöveg, fogalmilag meglehetősen nehéz volt – a lítiumion-akkumulátor működése a kétrétegű elektródokkal eléggé magasra tette a lécet. Az akkumulátorral kapcsolatban az adhatott okot némi fejtörésre, hogy bár az egyik elektród (részben) alumínium, a másik pedig réz, nem ennek a két elemnek a standardpotenciálja alapján dől el, hogy melyik lesz a katód és melyik az anód. Az alumínium ugyan kisebb elektródpotenciálú, de a lényeg a fémre felvitt grafit- illetve fémoxid-rétegben történik: így az oxidáció nem a kisebb standardpotenciálú alumíniumlemezen, hanem a pont a másik elektródon, a rézlemezhez csatlakozó lítiumtartalmú grafitrétegben történik. Szerencsére ez le volt írva a szövegben („a lítiumatomok ionná alakulnak”), így ha másból nem is, ez alapján el lehetett dönteni, hogy ez az elektród lesz az anód, és így a galvánelem negatív pólusa.
A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban. Bár az alumínium elektródpotenciálja kisebb mint a rézé, a bal oldali ábrán mégis a másik elektród az anód, mert ott játszódik le a lítium oxidációja.
