A vártnak nagyjából megfelelő nehézségű feladatsor, problémás kérdések nélkül – így látták az írásbeli utáni kérdőívünket kitöltő vizsgázók, akiknek a nagy többsége 60 pont feletti eredményre számít. Lássuk a részleteket!
Durkó Gábor | 2023. május 27.
A felmérés
A kémiaérettségi.hu oldalon és a Kémia emelt érettségi Facebook-csoportban a május 18-i emelt szintű írásbelit követően egy hétig volt elérhető rövid kérdőívünk, amit 34 vizsgázó töltött ki. Rákérdeztünk:
A feladatsor nehézségére
A legnehezebbnek és legkönnyebbnek érzett feladatokra
Az elmúlt pár napban 110-en töltöttétek ki a Kémia emelt érettségi Facebook-csoportban közzétett rövid kérdőívünket az érettségi eredményeitekről. Ebben a posztban a válaszok összesítését olvashatjátok, az eredményeket összevetem a tavalyi hasonló felmérésünk adataival is.
Az emelt szinten kémiából vizsgázók közül 201-en töltöttétek ki a kérdőívet, amit a kémiaérettségi.hu Facebook-oldalán tettünk közzé, illetve sok kémiatanár is megosztotta a diákjaival. Az online kérdőíven az írásbeli pontszámra kérdeztünk rá, illetve arra, hogy a kapott pontszám mennyire egyezett az előzetes várakozásaitokkal, mennyire éreztétek nehéznek a feladatokat, és mennyire voltatok megelégedve a javítás minőségével. Az elemzésből megtudhatjátok, hogy a többieknek hogy ment az érettségi, és a végén kitérek arra is, hogy mennyire lehet reprezentatív egy ilyen felmérés eredménye.
Durkó Gábor | 2020. június 7.
Átlagpontszám és eloszlás
Az átlagos írásbeli eredmény emelt szinten 57,8 pont, de nagyok az egyéni különbségek: lett 14 pontos és 100 pontos eredmény is. A pontszámok eloszlása részletesebben a grafikonon látható.
A középszinten vizsgázók közül csak 5-en töltöttétek ki a felmérést, a pontszámok: 29, 72, 76, 84, 87; a kevés kitöltés miatt a középszintű eredményekről részletesebb elemzést nem készítettem.
Nehéznek éreztétek a feladatsort
Túlnyomó többségetek (ez most közel kétharmadot jelent) az elért pontszámánál jobb eredményre számított (az ábrán a kék szín különböző árnyalataival jelöltem, hogy ki hány ponttal remélt többet). Közel 19% annyi pontot kapott, amennyire számított. Csak 15% azok aránya, akiknek jobban sikerült az írásbeli, mint ahogy azt előzetesen remélték (az ábrán piros színnel).
Mennyire tér el a pontszámod attól, amire a vizsga előtt számítottál? A kék szín a vártnál rosszabb, a piros szín a vártnál jobb eredményt jelöl.
A többség tehát könnyebb feladatokra számított. 23% számára a feladatsor sokkal nehezebb volt a vártnál (5/5-ös nehézségi szint), további 45% pedig az 5-ös skálán 4-esre értékelte a feladatsor nehézségi szintjét. Az átlagos nehézségi fok 3,81 volt.
A javítással csak keveseknek volt problémája
A javítással a társaság háromnegyede teljes mértékben, vagy nagyrészt elégedett volt, de azért voltak néhányan, akik úgy érezték, hogy jogosan járó pontokat nem kaptak meg.
Mennyire ad reális eredményt egy ilyen felmérés?
A 2020-as hivatalos érettségi statisztikákat, amelyek az összes dolgozat eredményeit tartalmazzák, még nem tették közzé. A 2016-os és 2017-es online kérdőíves felmérésünk eredményét a később elérhetővé vált hivatalos eredményekkel összevetve az látszik, hogy a felmérés alapján kiszámított átlagpontszám 5-8 ponttal nagyobb lett a valóságosnál. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy a magasabb pontszámot elért diákok szívesebben töltenek ki az eredményre vonatkozó kérdőíveket, míg aki rosszabb eredményt ért el, inkább szeretné az érettségit mielőbb elfelejteni.
Az 50 pont feletti eredményt elérők nagyobb arányban töltötték ki a 2017-es kérdőívet, mint azok, akik ennél kevesebb pontot értek el
A felmérésből kiszámolt átlageredmények tehát felfelé torzítanak. Az 57,8 pontos átlagból kiindulva, a torzító hatást figyelembe véve az emelt szintű kémiaérettségi országos átlagpontszáma idén 50-53 pont körül lehet.
Mit tanácsoltok a jövő érettségizőinek?
Az online felmérésben erre is rákérdeztünk. A leggyakoribb válaszok:
minél hamarabb el kell kezdeni a felkészülést
fontos a megfelelő (magán)tanár, aki tud segíteni
sokat kell gyakorolni, főleg a számításokat és a korábbi évek feladatsorait
A korábbiakhoz hasonló nehézségű, világosan megfogalmazott feladatsor, becsapós kérdések nélkül. Véletlenül elárult és a feladat végén, megkésve elhelyezett segítő információk, belegabalyodás a standardállapot paramétereibe és kissé kiegyensúlyozatlan pontarányok – ilyen volt a 2019 májusi emelt szintű kémia írásbeli.
Idén is megoldottam és szakmai szempontból is átnéztem az emelt szintű kémiaérettségi feladatait. Igyekeztem „diákfejjel” is végiggondolni, milyen alternatív válaszok lehetnek, amelyek nem szerepelnek a javítási útmutatóban. A felmerült kérdésekben az Oktatási Hivataltól kértem állásfoglalást, az elemzésbe a kapott válaszokat is belefoglaltam.
Egy visszatérő kérdés, javított kiadásban
Az első feladat egyszerű választásos kérdésekből áll. Ezek között ismét előkerült a szerves vegyületek forráspontjának összehasonlítása (8. kérdés) – a 2017 májusi érettségin is volt egy nagyon hasonló feladat, amivel tavaly részletesen foglalkoztunk itt a blogon. Akkor egy szekunder amin és egy alkohol forráspontjának összehasonlítása okozott nehézséget, ezúttal a szekunder amint primer aminra cserélték, így a kérdés már könnyebben megválaszolható akár az ammónia – víz analógia alapján, akár a függvénytáblázatban szereplő primer aminok és alkoholok forráspontjainak összehasonlításával.
A diákok két leggyakoribb kérdése a kémia érettségi után, hogy milyen nehéz volt a feladatsor a korábbi évekhez képest, illetve volt-e benne esetleg hibás, vagy többféleképp értelmezhető kérdés. Ezért górcső alá vettük az idei emelt szintű feladatsort, egyesével végignéztük a feladatokat, a problémás kérdések kapcsán az Oktatási Hivatal állásfoglalását is kértük. Annak ellenére, hogy a kapott válasz nem minden esetben volt megnyugtató, összességében mégis azt lehet mondani, hogy a felmerült problémák nem nagy jelentőségűek, a vitatható kérdések csupán néhány pontot érintenek. Korrekt módon, a követelményeknek megfelelően összeállított feladatsort kaptak a vizsgázók, amely nehézségében a tavaly májusihoz hasonló.
Minden májusban újra meg újra „érettségizek” kémiából: amint felkerül az internetre a feladatsor, megoldom a feladatokat és az általam helyesnek vélt megoldásokat összevetem a hivatalos javítási útmutatóval. Közben mindig felmerül néhány érdekes probléma: van, hogy csak a javítókulcsból derül ki, pontosan mire gondolt a feladatíró, előfordulnak szövegértelmezési gondok, és persze a tananyaggal kapcsolatos „elvi” kérdések is felvetődnek. Ezeket szedtem most össze ebben az elemzésben. A feladatsor összeállítását az Oktatási Hivatal által megbízott Kémia Tételkészítő Bizottság végzi, amely idén is készségesen válaszolt a felvetéseimre, még ha nem is mindenben sikerült egyetértésre jutnunk. Következzen tehát az elemzés a 2017 májusi emelt szintű kémia írásbeli feladatairól.
2016. május 28-tól, egy héten át volt elérhető a kémiaérettségi.hu főoldalán az idei írásbeli érettségivel kapcsolatos rövid kérdőívünk, amelyet 237-en töltöttek ki, ebből 227-en emelt, 7-en középszinten vizsgáztak, 3 válaszadó pedig nem érettségizett(?) idén. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a május 13-i kémia írásbelin 3700 diák oldotta meg az emelt- és 747 a középszintű feladatsort magyar nyelven. Ebből kiszámolható, hogy az emelt szintű vizsgára vonatkozó kérdéseinket az összes vizsgázó 6,1%-a töltötte ki, így ennek az eredménye már többé-kevésbé reprezentatív. A középszintű vizsga esetén ez az arány kevesebb, mint 1%, ezért az elemzésben csak az emelt szintű vizsga eredményeivel foglalkozom.
Hány pontos lett a többieknek?
Az emelt szintű vizsga esetén felmérésünk alapján az átlagos írásbeli pontszám 65,3 volt. Az eloszlás a következő grafikonon látható, a legtöbben 70 és 79 pont közötti eredményt értek el, de a görbének van egy második maximuma 40 és 49 pont között is. A válaszadók több, mint 10%-a ért el 90 pont feletti eredményt.
A középszinten vizsgázó 7 kitöltő átlagos pontszáma 57,6, azonban ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket, ez az adat nem reprezentatív.
Szokás szerint idén is megoldottam az emelt szintű feladatsort még a javítási útmutató elolvasása előtt – ez az elemzés a saját és a megoldókulcsban szereplő válaszok összevetéséből született. Összességében a tavalyihoz képest valamivel könnyebb és problémamentesebb feladatsort kaptak a vizsgázók, de egy kérdés azért így is akadt, ahol a megoldókulcs kisebb kiegészítésre szorulna. FRISSÍTÉS: Reagált az Oktatási Hivatal: a réz-szulfátos kérdésnél a csapadékképződés megemlítéséért nem jár pontlevonás (bővebben a cikk végén).
Két esettanulmány?
A legérdekesebb talán az volt az idei emelt szintű írásbeliben, hogy a megszokott „esettanulmány” feladaton kívül, ami ebben az évben a méz összetevőivel foglalkozott (2. feladat), volt egy másik, címe szerint „elemző és számítási feladat” (5. feladat), amely szintén elment volna esettanulmánynak. Bár ennél a feladatnál csak 3/4 oldalnyi volt az értelmezendő szöveg, fogalmilag meglehetősen nehéz volt – a lítiumion-akkumulátor működése a kétrétegű elektródokkal eléggé magasra tette a lécet. Az akkumulátorral kapcsolatban az adhatott okot némi fejtörésre, hogy bár az egyik elektród (részben) alumínium, a másik pedig réz, nem ennek a két elemnek a standardpotenciálja alapján dől el, hogy melyik lesz a katód és melyik az anód. Az alumínium ugyan kisebb elektródpotenciálú, de a lényeg a fémre felvitt grafit- illetve fémoxid-rétegben történik: így az oxidáció nem a kisebb standardpotenciálú alumíniumlemezen, hanem a pont a másik elektródon, a rézlemezhez csatlakozó lítiumtartalmú grafitrétegben történik. Szerencsére ez le volt írva a szövegben („a lítiumatomok ionná alakulnak”), így ha másból nem is, ez alapján el lehetett dönteni, hogy ez az elektród lesz az anód, és így a galvánelem negatív pólusa.
A lítiumion-akkumulátor vázlatos rajza az 5. feladatban. Bár az alumínium elektródpotenciálja kisebb mint a rézé, a bal oldali ábrán mégis a másik elektród az anód, mert ott játszódik le a lítium oxidációja.
Idén is megoldottuk az emelt szintű kémia érettségi feladatait, majd az eredményt összevetettük a javítási útmutatóval. Az elemzés az alábbiakban olvasható – előrebocsátjuk, hogy semmi botrányos dolgot nem találtunk, azonban – mint mindig – van néhány tanulság, amely talán javára válik a tisztelt Olvasónak. Emellett a javítási útmutatóban is akad néhány kérdéses dolog, amire szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét. Frissítés: Közben megkaptuk a választ a felvetéseinkre a kémia tételkészítő bizottságtól, amit a cikk végén olvashattok.
Jó az ionegyenlet, vagy sem?
Az 1. feladat szervetlen kémiai témájú táblázatos feladat, különböző kloridok összehasonlítása. Itt az észrevétel annyi, hogy a 8. kérdésnél (ezüst-klorid reakciója ammóniaoldattal, a reakció egyenlete vagy ionegyenlete) a megoldókulcsban az egyenlet csak ezüst-kloriddal van felírva. Mivel a kérdés megfogalmazása megengedi az ionegyenletet is, az egyenletet ezüstionnal felírva is el kellene fogadni:
Szokás szerint idén is megoldottuk az emelt szintű érettségi feladatsort „diákszemmel”, még a javítókulcs megnézése előtt, majd összevetettük a megoldásunkat a hivatalos javítási útmutatóval. Két ellentmondást találtunk, amit jeleztünk az Oktatási Hivatalnak. Időközben megérkezett a válasz is, amit a poszt végén olvashattok.
