Számítási feladatok típusai a kémia érettségin

Durkó Gábor | kémiaérettségi.hu

Az alábbiakban az érettségi követelmények szerint haladva összefoglaltuk, hogy melyik témakörökből milyen számítási feladatokat kell tudni megoldani az írásbeli vizsgán.

1. Anyagmennyiség

Relatív atomtömeg, relatív molekulatömeg, moláris tömeg, anyagmennyiség, Avogadro-állandó, sűrűség. Átszámítás tömeg és anyagmennyiség, részecskeszám és anyagmennyiség, tömeg és térfogat között. Molekulatömeg kiszámítása atomtömegekből a képlet ismeretében.

EMELT SZINTEN: ezen felül tudni kell kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok atomtömegéből és előfordulási arányából.

2. Gázok

Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata (V_m), gázok sűrűsége és relatív sűrűsége (ρ_rel vagy d). Átszámítás gázok térfogata és anyagmennyisége között. A sűrűség kifejezése a moláris tömeg és a moláris térfogat hányadosaként (ρ = M/V_m), a relatív sűrűség megegyezik a moláris tömegek hányadosával (d = M₁/M₂).

Csak EMELT SZINTEN: ideális gázok állapotegyenletének alkalmazása (pV = nRT).

3. Oldatok, elegyek, keverékek

3a. Az összetétel megadása

Tömeg-, térfogat- és mólszázalék, anyagmennyiség-koncentráció.

EMELT SZINTEN: tömegtört, térfogattört, anyagmennyiség-tört (móltört) és tömegkoncentráció.

3b. Oldatkészítés, kristályvizes sók, oldhatóság

Oldatkészítés vízmentes anyagból és oldószerből; hígítással vagy töményítéssel; oldatok keverésével. Oldhatóság megadása tömegszázalékban és 100 g oldószerre vonatkoztatva.

EMELT SZINTEN: Térfogati kontrakció folyadékok elegyítésénél. Oldatkészítés kristályvizes sókból. Az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos számítások vízmentes és kristályvizes sókkal.

Bővebben

3c. Ismeretlen összetételű keverékek, elegyek

Folyadékelegyek, porkeverékek tömegszázalékos összetétele. Gázelegyek térfogat- és anyagmennyiség-százalékos összetétele.

EMELT SZINTEN ezen felül: Gázelegyek tömegszázalékos összetétele; oldatok és porkeverékek anyagmennyiség-százalékos összetétele. Kapcsolat a gázelegyek összetétele és átlagos moláris tömege között.

Bővebben

4. Kémiai egyenletek, kémiai képletek

4a. Számítás reakcióegyenlet alapján

Termelési százalék, szennyezettség.

4b. Ismeretlen vegyületek azonosítása

Összegképlet (tapasztalati képlet) meghatározása vegyület tömegszázalékos összetételének ismeretében. Molekulaképlet meghatározása a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg alapján.

EMELT SZINTEN: Vegyületek összetételének meghatározása reakcióegyenlet alapján.

5. Termokémia

Reakcióhő, képződéshők, a Hess-tétel alkalmazása.

EMELT SZINTEN: Reakcióhő és képződéshő kiszámítása kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás felhasználásával, ill. egyszerű körfolyamat segítségével.

Bővebben

6. Kémiai egyensúly

Csak EMELT SZINTEN: Egyensúlyi állandó kiszámítása az egyensúlyi koncentrációkból. Az egyensúlyi koncentráció, a kiindulási koncentráció és az átalakulási százalék kapcsolata.

Bővebben

7. Kémhatás

pH, vízionszorzat fogalma. Erős savak és bázisok vizes oldatának koncentrációja és pH-ja (azokban az esetekben, amikor a pH egész szám).

EMELT SZINTEN: K_sav, K_bázis, α(disszociációfok). Erős és gyenge savak/bázisok pH-jának kiszámítása (akkor is, ha a pH nem egész szám). Sav-bázis titrálások számítása, különböző pH-jú oldatok összekeverése.

Bővebben

8. Elektrokémia

Standardpotenciál, elektromotoros erő kiszámítása. Elektrolízis tanult vagy a feladatban megadott elektródfolyamatokkal.

EMELT SZINTEN: Faraday-törvények, kapcsolat az áthaladt töltés, az elektronok anyagmennyisége és az elektródokon keletkezett anyagok mennyisége között. Redoxifolyamatok irányának becslése, elektródfolyamatok felírása, elektrolízis.

Bővebben